Megkérdeztük. VI. Gyűjtenek-e negatívokat?
2017. november 19. írta: Mafot

Megkérdeztük. VI. Gyűjtenek-e negatívokat?

Közgyűjteményekben dolgozó tagjainktól azt kérdeztem: gyűjtenek-e negatívot. A körkérdésre adott válaszok szerint vidéken és a fővárosban egyaránt gyűjtenek (ajándékba kapnak vagy vásárolnak) negatívokat. Alább három részletesebb válasz következik, egy művészeti, egy néprajzi és egy történeti gyűjteményből. (A szerk.)

rosta2.jpg

Az 1960-as években készült felvételekhez használt papír negatívgyűrűk a Schwanner / Idők című kiállítás időkapszulájából.  Az egykor közéjük fogott negatívtekercseket a fotórestaurátok kiegyenesítették. (Rosta József felvételének részlete, 2016)

 

Kovács Ida: A PIM Művészeti és Relikviatárához tartozó fotógyűjtemény gyűjt negatívokat is. Gondolok itt a kis- és nagyfilmes negatívok és síkfilmek mellett eredeti üvegnegatívokra is, ilyen például a Székely Aladár-hagyatékból származó, írókat ábrázoló  állomány.  Kiss József író, A Hét szerkesztője hagyatékból kerültek hozzánk vétel révén Kiss Ottó fényképész, Kiss József fia üvegnegatívjai is. Langer Klára fényképész hagyatékából pozitív nagyítások mellett vásároltunk eredeti negatívokat, a hozzájuk tartozó kontakt-másolatokkal együtt. Két éve ajándékképpen jutottunk  Móser Zoltán írókat ábrázoló negatívjaihoz.

Bata Tímea—Gebauer Hanga: A Néprajzi Múzeum Fényképtára megalakulása óta elsődleges céljának tekinti negatívok gyűjtését. A múzeum munkatársai 1921-ben egy országos gyűjtés során 20.000 darab üvegnegatívot vásároltak vidéki fotóműtermektől, elsősorban az átalakuló viselet dokumentálása céljából. Jelenleg közel 350.000 beleltározott negatívot őrzünk. A gyűjteményben meghatározó számban fordulnak elő magyarországi és külföldi terepmunkák során készült felvételek, ezek közül több tízezer tétel például Gönyey Sándor és Györffy István anyaga. Szintén nagyobb mennyiségű negatív található a gyűjteményben a megszűnt Magyar Film Iroda anyagából, a magyaros stílus képviselői közül Vadas Ernőtől és Szöllősy Kálmántól.

Az elmúlt 15 évben kisebb mértékben, de gyarapodott a gyűjtemény ajándékozás és vásárlás útján. A néprajzosok közül Györffy István és Tagán Galimndzsán újabb több száz fotójával gazdagodtunk, valamint Kunt Ernő fotóhagyatéka szintén tartalmazza terepen készül negatívjait. Emellett Szendrő István fotográfiáival is kiegészült a gyűjtemény. Fotóművészek és kutatók negatívjain kívül amatőr fotográfusok felvételeivel is gazdagodott a gyűjtemény, ezek közül a legnagyobb Szirtes Tibor több mint tizenötezer esküvői és temetési fotót számláló ajándéka a múzeum számára.

Bognár Katalin: A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára természetesen gyűjt negatívokat. Gyűjteményünk nem művészeti profilú, hanem történeti, épp ezért is fontos kimondanunk, hogy történeti értéke nemcsak a papírképnek van. Feladatunk nem csupán az, hogy köztörténeti témákhoz gyűjtsünk „illusztrációs anyagot”, hanem a fotográfia és a fotótechnika történetét is dokumentáljuk. Éppen ezért a negatívok, a  technikai fejlődés során megjelent újabb és újabb változatok jelen kell, hogy legyenek a gyűjteményben. Így vannak sópapír negatívjaink, nedveslemez üveg negatívjaink, száraz üveglemezek, különböző műanyag alapú negatívok.

Negatívok őriznek nálunk rengeteg olyan témát, amit kutatók keresnek és használnak, az 1879-es szegedi árvíz képeitől Brezsnyev 1979-es budapesti látogatásáig. Ugyancsak dolgozunk egykori hírlapok (Magyar Nap,  1947-1949; Szabad Nép, 1948-1956; Népszabadság, 1957-1963; Esti Hírlap, 1957-1988) negatívjaival, valamint gyűjteményünkben van a Lapkiadó Vállalat és a Képzőművészeti Kiadó archívuma, az 1960-as évektől az 1980-as évekig terjedő időszakban készült negatívokkal.  A közelmúltban került hozzánk a Képes Újság 30 évnyi anyaga is.

Lapok képriportjain túl vannak negatívok hivatásos fényképészektől (például Kallós Oszkártól, Vadas Ernőtől, Escher Károlytól, Ács Iréntől) is, és amatőr fényképezők negatív hagyatékait is említhetjük, mint például Izabella főhercegné hagyatéka, vagy Gyenes Gábor 1930-as évektől 1970-es évekig készült negatívjai.

Az MNM TF-ben őrzött negatívok múzeumi feldolgozása folyamatos, és az anyagok külső kutatók számára is elérhetőek. Ez egyelőre még nem jelenti azt, hogy minden anyagunk elérhető az interneten is, de fontos kiemelni, hogy ha valami nincs fenn a világhálón, az korántsem jelenti azt, hogy az adott anyag nincs feldolgozva.

A még az analóg korszakban gyűjteménybe került negatívok egy jelentős részéről készültek papír fénykép-nagyítások, s rengeteg ilyen eredeti negatív – múzeumi papír pozitív párost az elődök meghatároztak, beleltároztak. A több tízezres fénykép-negatív archívumok zömében megmaradtak saját nyilvántartási rendszerükben, saját jelzeteikkel, de ezekről is készültek, készülnek egyedi listák, kimutatások, és ezek alapján kutathatóak téma, dátum, helyszín, fényképész neve szerint.

A digitális korszak beköszöntével folyamatosan zajlik az MNM TF anyagainak szkennelése. Az interneten böngészhető beleltározott történeti fényképek mellett a hozzánk látogató kutatók a múzeum belső számítógépes hálózatán több tízezer fotóriport negatív-kockái között kereshetnek. Időnként előfordul, hogy a még nem digitalizált negatívokat eredeti formájában vizsgálja a kutató, de a digitalizálás előrehaladásával erre egyre ritkábban van szükség.

rosta1.jpg

Az 1960-as években készült felvételekhez használt papír negatívgyűrűk a Schwanner / Idők című kiállítás időkapszulájából. (Rosta József felvételének részlete, 2016) 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mafot.blog.hu/api/trackback/id/tr2713307503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.