MAFOT
https://mafot.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://mafot.blog.hu/2018/02/03/megkerdeztuk_vii_3_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol
Megkérdeztük VII./3. Csakugyan kevés képünk van a holokausztról?
2018-02-03T13:31:35+01:00
2018-02-03T13:31:35+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Csakugyan kevés képünk van a holokausztról? – </em></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>kérdeztem a téma két szakértőjétől két korábbi <a href="http://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">bejegyzésünkben</a>. Jalsovszky Katalin válaszára Tamási Miklós is <a href="https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/1493749897406738?comment_id=1504220373026357" target="_blank" rel="noopener noreferrer">reagált</a>.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/forte.jpg" alt="forte.jpg" class="imgnotext" /></em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong><em>via Fortepan</em></strong></small></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Kedves Mafot, Kedves Jalsovszky Katalin!</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Örömmel olvastam a holokauszt-történeti fotók kutatásával és helyzetével kapcsolatos elemző <a href="http://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">cikküket</a>. Engedjék meg, hogy néhány gondolatra reflektáljak. Nem mint a téma szakértője – hisz a szerzőnél pontosabb és részletesebb tudással aligha rendelkezik bárki –, inkább mint a történeti fotográfia iránt érdeklődő gyűjtő, szerkesztő.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Beszélgetéseken többször találkozom azzal a kérdéssel, hogy van-e adóssága a magyar fotótörténetnek, mi az, amit nem tudunk megmutatni a sűrű XX. századból. Én két ilyen időszakot szoktam kiemelni, az első a Tanácsköztársaság, a második 1944. Harmadik pont is lehetne, egy nem konkrét évhez kapcsolható rettenet, a magyarországi kommunista erőszak-történet. Kezdve a Málenkij Robottal és Demény Pál letartóztatásával 45 tavaszán, folytatva a kitelepítésekkel, Recskkel és a munkatáborokkal. És még nincs vége, ezután következnének az 56-os megtorlás helyszínei, börtönök és siralomházak, majd a lapos Kádár korszak állambiztonsági szolgálatának fotódokumentációja. Mindezekről épp annyit tudunk, mint 1944-ről: majdnem semmit.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">De nézzük szorosan az utóbbit. Szerintem érdemes az esemény „nagyságrendjéhez” mérni a megmaradt (vagy el sem készült?) fotókat. Ha arra gondolunk, hogy a magyarországi holokauszt minden magyar közigazgatású települést és minden zsidó származású (vagy annak nyilvánított) magyar állampolgárt érintett, akkor láthatjuk igazán, hogy milyen fájdalmasan kevés fotót ismerünk. Jalsovszky Katalin kutatásainak köszönhetően tudhatjuk, hogy a több, mint 600.000 sárga csillag viselésére kötelezett honfitársunkról 98 fotót ismerünk. Az 1944 tavaszán elkezdett gettósítás eredményeképp kialalakított Kárpátaljai, Eszak-Erdélyi, majd a mai magyarországi, összesen közel 200 gettóról együttesen 52 fotó ismert, gyanítom, hogy nem több, mint 10 helyszínről. A minden települést (több mint 5000) érintő deportálásokról – legyen az néhány zsidó személy csendőri kísérettel történt elhajtása, vagy a nagyobb településeken kialakított gettókból elszállítása – 49 fotót tudunk megmutatni.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Ha 1944 budapesti történetét nézzük, akkor az 1940 kijelölt sárga csillagos házról 12 fotónk van (ezek is jobbára csak a házakat, kapukat mutatják, a benti életről nincsenek képeink). A védett házakról alig pár kocka, a budapesti gettóról pedig egyáltalán nincs fotónk. Utóbbiban több, mint 60.000 ember élt kriminális körülmények között, közel két hónapon át.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Egyáltalán nincsenek fotóink a nyilasok rémtetteiről, a pesti Dunába lőtt áldozatokról, a csendőrök, vagy a Zsidó Tanács működéséről. Nem készültek fotók a halálmenetekről, vagy a bújtatott zsidó személyekről, családokról. Sajnos a sor folytatható. Mindez különösen nehezen érthető, ha hozzátesszük azt a tényt, hogy az érintettek köre jelentős részben a polgári életmódot folytató városi középosztály tagja volt. Mint ilyen, jellemzően fényképezőgépet használó, afféle fotóamatőr. Hogy saját szenvedés-történetükről miért nem készültek képek, vagy ha készültek, miért semmisítették meg őket, ennek megválaszolására talán a pszichológia-tudomány vállalkozhatna. Ugyanígy kérdés, hogy a legtöbb esetben passzív ún. keresztény középosztály tagjai miért nem fotóztak az utcán, vagy legalább az ablakokból. Különösen 1944 nyarán, miközben légitámadásokat, vagy épületkárokat sokan, sok képen megörökítettek.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az elkövetői oldal vizsgálatával is adós a fotótörténet. Nem tudjuk, hogy mi történt a Csendőrség, a Honvédség és a Rendőrség fotóarchívjaival. Készültek-e egyáltalán ilyen dokumentációk, ha igen, mi történt velük? Ugyanígy nem ismerjük a német haditudósítók teljes anyagát, egy-két sorozatot leszámítva alig van fotónk. Ugyanezen szervek tagjainak privátfotójából pedig talán egyetlen kocka sem került elő. Furcsa módon – a 4 évtizedes, szoros szovjet-magyar kapcsolatok ellenére – nem történt teljes körű kutatás a szovjet levéltárakban, múzeumokban sem. 1944/45-ről évtizedek óta ugyanazt a cca 30 db szovjet haditudósító fotót látjuk, miközben írásos forrásokból ismerjük, hogy Budapest bevételét házról-házra dokumentálták fényképezőgéppel is.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Amit biztosan tudhatunk: minden egyes ilyen fotó felbukkanásának nagy jelentősége van, épp ezért valóban jó lenne a Jalsovszky Katalin cikkében felvetett új honlapon és közös adatbázisban rögzíteni, hogy mi az a kevés, ami megmaradt. Így <a href="http://www.fortepan.hu/?tags=&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q=130873" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong><em>ez a két hónapja felbukkant angyalföldi családi fotó</em></strong></a> is ott lehetne a közös emlékezet részeként.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Barátsággal:</span></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Tamási Miklós</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;"><strong><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Jalsovszky Katalin válasza*</span></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">K</span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">edves Tamási Miklós!</span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> A Magyar Fotótörténeti Társaságnak és nekem címzett írásában felvetett gondolatok közül szeretnék néhányra röviden reflektálni. </span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> Úgy látja, hogy a XX. századi magyar történelem eseményei közül az 1919-es magyar proletárdiktatúrát nem tudjuk fényképekkel bemutatni. Ebben téved. Az igaz ugyan, hogy a rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtizedben ezzel a témával nemigen foglalkoztak sem a történészek, sem az írott és elektronikus médiumok, így annak fotóanyaga sem került a nyilvánosság látókörébe. Valójában, ahogy Stemlerné Balog Ilona Történelem és fotográfia című, az Osiris Kiadónál 2009-ben megjelent munkájában írja, az első világháborút követő forradalmak eseményeit nemcsak a sajtó számára dolgozó fényképészek örökítették meg, hanem a privát fényképezők is szorgalmasan kattogtatták gépeiket s így „különösen jól dokumentáltak a Tanácsköztársaság eseményei.” Az ekkor keletkezett fényképekből csupán a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára mintegy 2000, többségében eredeti felvételt őriz. A gyűjtemény egyelőre még csak „ósdi” XX. századi formában, fényképes leíró kartonok alapján kutatható.</span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> A magyarországi vészkorszak fotográfiáival kapcsolatos hiányérzetét azonban messzemenően osztom. A hazai zsidóság kétharmadának, mintegy 500 ezer embernek a meggyilkolásáról s az oda vezető útról a történelmi katasztrófa horderejéhez mérten valóban kevés fénykép keletkezett s még kevesebb maradt fenn, bizonyos történésekről, jelenségekről pedig nem ismerünk egyetlen felvételt sem. Ennek okaira valóban nem kerestek eddig választ a magyar fotográfia történetének művelői, de bizonyára akad majd kutató, aki egy alapos forrásfeltáró, elemző tanulmányban próbál e kérdéskomplexumra kielégítő magyarázatot találni.</span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> De addig is felsorolnék néhány nyilvánvaló körülményt – legkevésbé sem a teljesség igényével –, amely közelebb visz a probléma megértéséhez. 1944 tavaszán, nyarán, a vidéki zsidóság gettóba zárásának és deportálásának időszakában a „városi középosztályhoz tartozó, fényképezőgépet használó” amatőr fotósok többsége már ki volt kapcsolva a polgári élet mindennapjaiból – ugyanis katonai szolgálatot teljesítettek, vagy éppen munkaszolgálatosok voltak. S 1944-ben a munkaszolgálatban már nem volt lehetőség a fényképezésre. Az otthon maradottak számára sem volt tanácsos a fotózás, mert tilos volt a zsidókkal kapcsolatos kényszerintézkedések, a gettóba, gyűjtőtáborba, bevagonírozási központba hajtás, bevagonírozás és minden ehhez kapcsolódó esemény fényképezése. Ferenczy László csendőrezredes 1944. júniusi jelentésében olvashatjuk például, hogy Ungváron egy „Pálos nevezetű gépész a zsidó szállítmányokról fényképfelvételeket készített.” Fényképezőgépét elkobozták, s az ügyben a csendőrség nyomozást indított. Egy deportálás végrehajtásával kapcsolatos 1944 júniusában tartott értekezlet iratanyagában találjuk a következőt: „A tábort 50 m távolságban megközelíteni tilos” (…) Fényképezni sem a tábort, sem a beszállítást nem szabad.” </span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> Nincs csodálni való azon sem, hogy az 1944-es év háborús, hisztérikus légkörében „kényes” téma fényképezésére nemigen akadt vállalkozó. S aki erre vette magának a bátorságot, óvatosan járt el, mint például Feledi Sándor, aki tucatnyi felvételt készített a fővárosban zsidókat kitiltó feliratokról, illetve a magukat „őskeresztény” cégként reklámozó üzletek kirakatairól – ő kisfiát használta „ürügymodellnek”, odaállította minden objektumhoz, amelyet lefényképezett. </span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> Nemigen készülhettek fotók sem a gettókban, sem a gyűjtőtáborokban. Itt az érintetteknek nem volt lehetősége fotózásra, hiszen egyéb javaik mellett fényképezőgépeiket is elkobozták, amint erről több hirdetmény, rendelet tanúskodik. Kívülálló viszont sem a gettókba, sem a gyűjtőtáborokba, sem a csillagos házakba nem mehetett be. </span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> Ahogy az áldozatoknak nem állt módjában, úgy az elkövetőknek nem állt érdekében a történtek megörökítése. Ha a csendőrök, nyilasok esetleg mégis készítettek brutális tetteikről „emlékfotót”, ezt a háború után önvédelemből valószínűleg megsemmisítették. Ez lett a sorsa a magyar haditudósítók által készített felvételek negatívjainak is, melyeket először az ország nyugati részébe menekítettek, majd, hogy ne kerüljön az ellenség kezére, az országhatárhoz közeli Csepreg nevű falu mellett elégették – ahogyan ezt Stemlerné Balog Ilona írja már említett könyvében.</span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> Bizonyára sokkal több felvétel keletkezett, mint amennyi ma fellelhető. S ebben a pártállami évtizedek holokausztot elhallgató politikája is bűnös. Ezért a kollektív tudatalatti tartományába száműzött nemzeti tragédia fényképeinek módszeres intézményi gyűjtése, feldolgozása több évtizedes késedelmet szenvedett s ennek következtében felvételek sokasága veszhetett el, semmisülhetett meg.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Egyébként minden elismerésem a Fortepáné, hiszen sokat tesz azért, hogy a még családi albumokban, fiókok mélyén rejtőzködő képek a nyilvánosság elé kerüljenek.</span></p>
<p style="text-align: right;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Jalsovszky Katalin</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">*Lásd a<a href="https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/1493749897406738" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> Facebook-poszt </a>kommentjét</span></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Kapcsolódó bejegyzések <a href="http://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em><strong>itt</strong></em></a> és <a href="http://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong><em>itt</em></strong></a>.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F02%2F03%2Fmegkerdeztuk_vii_3_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F02%2F03%2Fmegkerdeztuk_vii_3_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F02%2F03%2Fmegkerdeztuk_vii_3_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük VII./3. Csakugyan kevés képünk van a holokausztról?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2018/02/03/megkerdeztuk_vii_3_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/13630016" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
holokauszt
gyűjtemény
Megkérdeztük
Jalsovszky_Katalin
0
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/forte.jpg
https://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol
Megkérdeztük VII./2. Csakugyan kevés képünk van a holokausztról?
2018-01-19T12:29:41+01:00
2018-01-19T12:29:41+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><em>Azt kérdeztem a téma két szakértőjétől, csakugyan kevés képünk van-e a holokausztról. Jalsovszky Katalin után most Kelbert Krisztina válaszol.</em> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/menetk.jpg" alt="menetk.jpg" class="open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong>A szombathelyi és a vidéki zsidóság menete a Zrínyi Ilona utcában, amikor is a gettóból a Mayer gépgyárba kísérték őket, hogy megkezdjék deportálásukat, 1944. június 30. (Szombathelyi Zsidó Hitközség tulajdonában). </strong></small><small><strong>A felvételen a menet hozzávetőlegesen 50 tagja látható, 3 szuronyos csendőr kíséretében, északról járókelők szemlélik a csoport vonulását.</strong></small></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Marianne Hirsch</em>, a Columbia Egyetem professzora <em>Túlélő képek. Holokausztfotók és az utóemlékezet munkája</em> című írásában vetette fel azt a problémát, hogy mind a tudományos, mind a népszerűsítő holokauszt ábrázolásban ugyanaz a néhány ikonikus és emblematikus fénykép ismétlődik folyamatosan. Hirsch ezzel kapcsolatosan <em>Sybil Milton</em> történészt idézte: <em>„Habár a közgyűjtemények több mint 20 országban több mint kétmillió fotót őriznek, mégis a tudományos és népszerűsítő irodalomban feldolgozott képek minőségük, alkalmazhatóságuk és tartalmuk alapján is nagyon önismétlőek.”</em> Milton tézisét <em>Barbie Zelizer</em> is vallotta: <em>„Az atrocitásról készített fényképek időről időre újra megjelentek, ezzel a táborokról való tudás ismerős vizuális utalásokra szűkült, amelyek pedig idővel elkoptak a sok használattól.”</em> Továbbá <em>Cornélia Brink</em> is alátámasztotta: <em>„Korlátozott azoknak a képeknek a száma, amelyek a koncentrációs vagy haláltáborok említésekor spontán eszünkbe jutnak; ez a benyomásunk pedig arra utal, hogy 1945 óta folyamatosan ugyanazok a képek vannak használatban.”</em> Hirsch e munkájában feltette a kérdést:<strong> ha ilyen nagy a korszakról rendelkezésre álló képanyag, akkor miért ennyire behatárolt a holokausztról alkotott vizuális elképzelésünk, illetve ezáltal a történelmi megértésre való lehetőségünk?</strong> Hirsch úgy vélte, az utóemlékező generáció kontextusában kell válaszokat keresni a kérdésre. Hirsch fogalomhasználatával: Az utóemlékezet az emlékezet egy rendkívül erős formája, tárgyához és forrásához fűződő kapcsolata nem saját élményanyagon, hanem ábrázolásokon, projektált és magalkotott dolgokon alapszik. Az utóemlékezet a traumát túlélők gyermekeinek a szüleik tapasztalatához fűződő viszonya, amely tapasztalatokra a leszármazottak csupán elbeszéléseken és képeken keresztül emlékeznek. Az emlékezési forma nem feltétlenül kell családi legyen, vagy nem kell feltételezzen azonos etnikai vagy nemzeti identitást; azonosulás, magáévá tétel vagy projekció útján sokkal többek számára is elérhető. Az utóemlékezet ilyen értelemben az örökbefogadás segítségével történő visszamenőleges szemtanúság, amelynek révén mások traumatikus élményeit és az azokról szóló traumatikus emlékeit úgy élik meg az utóemlékezők, mintha azok sajátjaik lennének. <strong>Az utóemlékezeti generáció legfőbb eszköze a fénykép, amely által lehetőség nyílik a nyomok követésére. </strong>Idézve Hirsch-t: <em>„Az utóemlékezet dolga, hogy a gödröket ismét kiássa, a feledés rétegeit napvilágra hozza, a felszín szűrője mögött megkeresse a bűnt, és megnézze, hogy akár a családi, akár a pusztulásról szóló képek mit mutatnak meg, és mit akarnak elrejteni.”</em> <strong>A háború előtti családi felvételek és a háború alatt készült képek véleménye szerint kölcsönösen feltételezik egymást.</strong> Hirsch mindkét típusra a holokausztfotó szót használja. A holokausztfotónak tehát két, egymást feltételező típusát különböztette meg: egyrészt a háború előtt egyénekről, családokról, különféle csoportokról komponált fotográfiákat, amelyek szereplői önálló, cselekvő személyiségekként mutatják magukat; másrészt a holokauszt idején készült felvételeket, amelyek egy része személyiségüktől megfosztott, kiszolgáltatott, lemeztelenített testekként, „darabok”-ként ábrázolja a szereplőket. Hirsch azt mondja, hogy ez valójában kétféle holokausztfotó, <strong>egyikkel nem foglalkozhatunk a másik nélkül</strong>. Az eltérő időben készült fotográfiákkal kapcsolatban Marianne Hirsch férjével, <em>Leo Spitzerrel</em> 2009-ben közösen írt <em>Incongruous Images: Before, during, and after the Holocaust </em>című írásában azt állítja, hogy a kutatott fotográfiák megváltoztatják a holokauszt historiográfiájában az előtt, alatt és után idővonalat. Véleménye szerint ezt a kronologikus sémát nem lehet alkalmazni, ugyanis a háború előtti normalitás és komfort képei és a zsidósághoz tartozás dokumentációja (sárga csillag) – amelyet az utcai fotográfiák alapján mutattak be – szorosan összekapcsolódnak, nem értelmezhetőek önmagukban.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hirsch szerint <strong>az utóemlékező generáció feladata, egyrészt hogy a már ismert képeket újraértelmezze, s ezen újraértelmező munka során nem a <em>„mit ábrázol?”</em>, hanem a <em>„hogyan ábrázolja?”</em> és a <em>„hogyan nem ábrázolja?”</em> kérdések mentén dolgozza fel a fotográfiákat.</strong> Véleményem szerint erre kiváló példa Tim Cole-nak a 2011-ben megjelent <em>Traces of the Holocaust. Journeying in and out of the Ghettos </em>című könyve, amelyben számos már korábban ismert, Magyarországon készült getto- illetve deportációs fotót elemez kimerítően. Hirsch szerint <strong>az utóemlékező generáció másik feladata, hogy gyűjtse, archiválja a még lappangó, háború előtt és alatt készült fotográfiákat.</strong> Ennek jelentőségét a 2012-ben született <em>„Az utóemlékezet archívumi fordulata”</em> című munkájában mutatja be, ahol olyan projekteket, archívumi impulzusokat elemzett, amelyek a genocídiumok időszakából, s az azokat megelőző időkből származó fotográfiák gyűjtését, archiválását és albumba rendezését tűzték ki célul, hogy ezáltal kitöltsék az űrt, s életre keltsék a vizualitás mezejében a népirtás során megsemmisített közösségeket. Hirsch az utóemlékezetei archívumok közé sorolja többek között az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában <em>Yaffa Eliach</em> <em>Arcok tornya</em> című munkáját, vagy épp <em>Golda Tence</em>r <em>És még mindig látom az arcukat: lengyel zsidók képei </em>című albumát, amelyek rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek az áldozatokról a háború előtt készült fényképekre.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Talán joggal sorolhatom ebbe a folyamatba a <em>Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből</em> című kiállításban és albumban manifesztálódó projektemet is. Mondhatom ezt kissé bátrabban annak fényében, hogy <em>dr. Erős Ferenc</em> pszichológus egy, 2017-ben az Imágó Budapestben megjelent tanulmányában – <em>Emlékezet és utóemlékezet a holokauszt utáni magyar irodalomban és filmen</em> – a <em>Szemtől szemben</em> projektet – mint egy valóságos fotográfiai archívum megvalósítását – konkrétan a fényképpel operáló utóemlékezeti munka gyümölcseként aposztrofálta. A szombathelyi zsidóság történetét bemutató, 1178 fotográfiát tartalmazó Szemtől szemben album képanyagának mindössze 18,67%-a származik az 1939 és 1945 közötti időszakból, s ennek a vizuális anyagmennyiségnek is csupán a 21,3%-a ábrázol háborúval, németbarátsággal, zsidóüldözéssel kapcsolatos tematikát. S ha szigorúan véve keresünk a holokausztra – a zsidóság megbélyegzésére, szegregálására, deportálására, munkaszolgálaton, koncentrációs táborokban való létére – vonatkozó képanyagot, akkor szombathelyi vonatkozásban alig tudunk néhány tucat fotográfiát említeni.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/eskuvok.jpg" alt="eskuvok.jpg" class="imgnotext" /><small><strong></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><small><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong> Például: Kallus Éva és Heimler Jenő ortodox esküvője a szombathelyi gettóban (Szombathelyi Zsidó Hitközség tulajdonában)</strong></span></small></p>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/munkasz.jpg" alt="munkasz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt;"><small><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong><span style="text-align: justify;"><b>A szombathelyi gettóból bevonult 103/302-es vegyes munkaszolgálatos század, Lesencetomaj, 1944. augusztus (Szombathelyi Zsidó Hitközség tulajdonában)</b></span></strong></span></small></span><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/brema_cementgyark.jpg" alt="brema_cementgyark.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><small><strong>Szombathelyi deportáltak a brémai cementgyárban 1944 novemberében (Szombathelyi Zsidó Hitközség tulajdonában)</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hirsch tézise alapján azonban nekem is az a véleményem, hogy<strong> a háború előtt készült, albumokban kontextualizált fotográfiák óriási jelentőséggel bírnak</strong>, hisz egyrészt a holokauszthoz vezető út során megtörtént tényeket, eseményeket, s annak számtalan ezidáig ismeretlen vagy jelentéktelennek vélt részletét dokumentálhatják a holokausztkutatás számára. Másrészt a holokauszt emlékezetében is új utakat nyithatnak. <strong>Hiszen lehetővé teszik, hogy ne csupán a roncsolódott holttesthalmok látványának aspektusából, vagy a mai emlékezetkultúrában oly jellemző, versengő, heroizáló, misztifikáló, általánosító narratíva mentén – amely szintúgy elmossa az egyén határait – szemléljük az áldozatokat, hanem – ahogy bízvást ők is akarnák – azokon a fotográfiákon keresztül, amelyekről maguk döntöttek, amelyeket aktív cselekvőkként maguk készíttettek önmagukról a népirtást megelőzőleg vagy annak árnyékában.</strong> Azokon a felvételeken keresztül, amelyek azt ábrázolják, amit akkor magukból mutatni kívántak. <em>Georges Didi-Huberman</em> <em>Images in spite of all. Four photographs from Auschwitz</em> című munkájában hosszasan vívódott, vajon a Sonderkommando tagjai által a gázkamrák árnyékában készített titkos felvételeken látható mezítelen testek bemutatása etikus-e az áldozatokkal szemben. Azt gondolom, hogy ezt a problémát a vészkorszak előtt és alatt – hétköznapjaikat élő vagy még az utolsó pillanatokban is optimistán a kamerába tekintő emberekről – készült fotók árnyalhatják leginkább, s tehetik etikusabbá a vizuális ábrázolásból fakadó emlékezést.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>Mindennek ismeretében úgy gondolom, hogy a feltett kérdésre a válasz kettős lehet: igen, valóban kevés fotográfiát ismerünk a holokauszt szorosan vett drámai eseményeiről. Ám egyrészt az utóemlékezet kutatásai – magán- és közgyűjtemények szisztematikus feltárásával – még újabb, ezidáig lappangó képeket hozhatnak a felszínre, illetve árnyalhatják az eddig meglévő vizuális ismereteinket. Másrészt ebbe a fogalomkörbe bevonandók az áldozatokról vagy a holokauszthoz vezető út eseményeiről a korábbi időintervallumokban keletkezett fényképek is.</strong></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Kelbert Krisztina</em></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>Szakirodalom</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Didi-Huberman, Georges: Images in Spite of All. Four photograps from Auschwitz. University of Chicago Press, Chicago – London, 2008.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Erős Ferenc: Emlékezet és utóemlékezet a holokauszt utáni magyar irodalomban és filmen. = IMÁGÓ Budapest 2017, 6(1): 31–44. p.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Fülöp Éva, Kővágó Pál, Benza Málna, Kovács Katalin, Kelenhegyi Olga Sára: Áldozat és még inkább áldozat. A kollektíváldozat-szerep zsidó családok transzgenerációs narratíváiban. = IMÁGÓ Budapest 2016, 5(3–4): 59–92. p.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hirsch, Marianne: Túlélő képek. Holokausztfotók és az utóemlékezet munkája. In: Transznacionális politika és a holokauszt emlékezettörténete. Szerk.: Szász Anna Lujza – Zombory Máté. Budapest, Befejezetlen Múlt Alapítvány, 2014. 185–213. p.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hirsch, Marianne: Az utóemlékezet archívumi fordulata. In: Az archívumok elméletei. Helikon, 2014, 3: 421–437. p.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Hirsch, Marianne & Spitzer, Leo: Incongruous Images: "Before, during and after the Holocaust" = History and Theory 2009, 48, 4. 9–25. p.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Kelbert Krisztina: Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből/Eye to Eye With the History of Szombathely’s Jewish Community. Szombathely, Yellow Design, 2016.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Zelizer, Barbie: Remembering to Forget: Holocaust Memory Through the Camera’s Eye. Chicago, University of Chicago Press, 1998.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong><em> Jalsovszky Katalin válasza <a href="http://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt.</a></em></strong></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F01%2F19%2Fmegkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F01%2F19%2Fmegkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F01%2F19%2Fmegkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük VII./2. Csakugyan kevés képünk van a holokausztról?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/13583581" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
emlékezet
holokauszt
gyűjtemény
Megkérdeztük
Kelbert_Krisztina
0
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/menetk.jpg
https://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol
Megkérdeztük VII./1. Csakugyan kevés képünk van a holokausztról?
2018-01-19T12:29:31+01:00
2018-01-19T12:29:31+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;"><em>Azt kérdeztem a téma két szakértőjétől, csakugyan kevés képünk van-e a holokausztról. Jalsovszky Katalin válasza.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/dolha1.jpg" alt="dolha1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong>A 206/2 sz. munkaszolgálatos század tagjai az Esti Kurír című liberális lapot olvassák. Dolha, 1940. Seidner Elemér felvétele (<a href="https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár</a>)</strong></small></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A világ különféle nyilvános archívumaiban fellelhető holokauszt-fotográfiák számát <em>Sybil Milton</em>, neves holokauszt-kutató egy 1980-as évek végén született cikkében több mint 2 millióra becsüli. E felfoghatatlan mennyiséghez mérve, a magyarországi zsidóság kétharmadának, 450-500 ezer embernek a nemzet testéből történt kiszakításáról és elpusztításáról viszonylag kevés fénykép keletkezett s még kevesebb maradt fenn. De mégsem csupán 30-40 felvétel, ahogyan például <em>Tamási Miklós</em>, a legnagyobb magyarországi digitális fotóarchívum, a Fortepan atyja vélekedik, s e véleményének legkülönfélébb internetes és nyomtatott orgánumokban gyakran hangot is ad.* Ahhoz azonban, hogy a feltett kérdésre megalapozott választ adhassunk – azaz mennyi is az a „viszonylag kevés” – <strong>először is meg kell határoznunk, mit is értünk a magyarországi „holokauszt” vagy „vészkorszak” fogalmán, s ettől függően milyen tematikájú képeket sorolunk ide</strong>. Mi – s itt a többes szám első személy a holokauszttal foglalkozó muzeológusokat jelenti – azoknak a történészeknek az álláspontját fogadjuk el, akik szerint a magyarországi zsidóságnak a „végső megoldáshoz” vezető útja lényegében 1938-ban, az ún. első zsidótörvénnyel kezdődött. Eszerint a holokauszt tárgykörébe azok a felvételek kerülhetnek be, amelyek a zsidó, vagy annak tekintett személyeknek tulajdonuktól, állampolgári és emberi jogaiktól, emberi méltóságuktól, szabadságuktól történő megfosztásával, bármiféle üldözésével, deportálásával, s végül meggyilkolásával összefüggésben 1938 és 1945 között keletkeztek. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>A magyarországi holokauszt-fotográfiák mennyiségének megközelítőleg is korrekt megállapításához több hazai és külföldi múzeum és egyéb képgyűjtemény anyagát kell számba venni.</strong> A legnagyobb hazai holokauszt-gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának van, ezt követi a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, majd a Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeum, de rendelkezik holokauszt-fotókkal a Magyar Távirati Iroda, a kecskeméti Fotográfiai Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és Budapest Főváros Levéltára is. Ha nem is sok, de értékes fotóanyagot találunk vidéki múzeumokban, levéltárakban, a Fortepan és a Centropa digitális képállományában, <strong>s</strong> <strong>nem hagyhatók figyelmen kívül az internetes portálokon az utóbbi években nyilvánosságra hozott, magántulajdonban lévő fényképek sem</strong>.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A külföldi intézmények közül elsősorban az izraeli archívumok, így a jeruzsálemi Jad Vasem <a href="http://www.yadvashem.org/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(Yad Vashem - The World Holocaust Remembrance Center</a><a href="http://www.yadvashem.org/"></a>)<strong>,</strong> a Tel-avivi Diaszpóra Múzeum (<a href="https://www.bh.org.il/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Beit Hatfutsot - The Museum of the Jewish People</a>) a naharijai Gettó Harcosok Múzeuma (<a href="http://www.gfh.org.il/Eng/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ghetto Fighters’ House Museum</a>) és a cfati Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma (<a href="http://www.hjm.org.il/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry</a>) gyűjtött jelentős magyarországi fényképanyagot. Az Egyesült Államokban a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban (<a href="https://www.ushmm.org" target="_blank" rel="noopener noreferrer">United States Holocaust Memorial Museum</a>)<strong>,</strong> Németországban a Porosz Kulturális Javak Képarchívumában (<a href="http://www.bpk-images.de/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bildarchiv Preussischer Kulturbesitz</a>) és a koblenzi <a href="https://www.bundesarchiv.de/DE/Navigation/Home/home.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bundesarchivban</a> lelhetők fel a magyarországi holokauszttal kapcsolatos fotók.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A hazai közgyűjteményekben a témához tartozó fotográfiáinak száma könnyen megállapítható, a külföldi archívumok anyaga – ha nem is teljes állományuk – online kutatható, így megkísérelhettem a feltett kérdésre megközelítőleg pontos számadattal válaszolni.</span></p>
<p style="text-align: justify;">Helyes eredményhez persze nem juthatunk egy egyszerű összeadási művelettel, hiszen <strong>egy-egy felvételről általában nem egy nagyítás készült, s ugyanaz a fénykép több archívumban is előfordul, esetenként más kivágással, eltérő adatokkal. Az átfedéseket tovább növeli az a régi, napjainkban már nem folytatott gyakorlat, mely szerint mind a magyar, mind a külföldi intézmények kölcsönösen másolatokat készíttettek egymás anyagáról.</strong> <strong>Az egyes képek összevetésével, az azonos felvételek kiszűrésével arra a valószínűleg nem tökéletesen pontos, de megközelítőleg reális eredményre jutottam, hogy a magyarországi holokauszttal kapcsolatban a magyar és külföldi archívumokban, valamint az internetes nyilvánosságban jelenleg körülbelül 700 felvétel található, az Auschwitz-album 235 fényképén, s a munkaszolgálatosokról készült, becslésem szerint több ezerre tehető fotón kívül.</strong> Ez utóbbiak számának pontosabb megállapítása éppen a hatalmas mennyiség miatt igen nehéz, hiszen az ország háborúba lépése előtt, a munkaszolgálat első éveiben nem mindenütt volt tilos a fényképezés, s több munkaszolgálatra behívott hivatásos fotós, valamint számtalan amatőr is készített a szolgálat elviselhető, sőt gyakran derűsnek tűnő oldalát ábrázoló fényképet. Az Ukrajnába vezényelt munkaszolgálatos alakulatoknál, amelyekre ráillik a „mozgó vesztőhely” elnevezés, már nem volt lehetőség a fényképezésre. Csupán egyetlen itt készült, 5 képből álló sorozatot ismerünk, amely tömeges kivégzést ábrázol, s a történteket valószínűleg egy kerettag örökíthette meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><small><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/scserbakovo.jpg" alt="scserbakovo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></small><strong><small>A 104/5-ös munkaszolgálatos század 24 tagjának kivégzése. Scserbakovo, Ukrajna, 1942. szeptember 20. Ismeretlen fényképező felvétele (<a href="http://www.bml.hu/">Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára</a> - Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma)</small></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A fentebb említett mintegy 700 felvétel a következő főbb témák között oszlik meg: az 1941-es Kamenyec-podilszkij-i deportálásról 8, antiszemita falfirkákról, zsidókat kitiltó feliratokról 35, internálótáborokról 14, sárga csillagot viselő személyekről 98, csillagos házakról 12, a könyvek bezúzásáról, rádiók beszolgáltatásáról 16, vidéki gettókról 52, a zsidók gettókba, gyűjtőhelyekre, deportáló vonatokhoz szállításáról 49, a nyilas puccs napjaiban Budapesten lezajlott zsidóellenes razziáról 25, a budapesti zsidók gettóba költöztetéséről 3, az embermentő akciókról 12, a deportált zsidók által hátrahagyott s a szegedi zsinagógában felhalmozott tárgyakról 22, a nyilas tömeggyilkosságok áldozatainak exhumálásáról 346 képet sikerült összeszámolni.<br /><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/sessler.jpg" alt="sessler.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong>A hét éves Sessler Tamás és egy éves öccse, György. A holokausztot mindketten túlélték. Budapest, 1944. május-június. Ismeretlen fényképező felvétele (Sessler György tulajdona)</strong></small></span><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/4_balatonfured_65_583_neg_14709.jpg" alt="4_balatonfured_65_583_neg_14709.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong>B</strong><strong>alatonfüred zsidó lakóinak elszállítása a tapolcai gettóba 1944. május 15-én. Tapolcáról május 19-én az egyik zalaegerszegi gyűjtőtáborba szállították, majd innen július 5-én deportálták őket Auschwitz-Birkenauba. Ismeretlen fényképező felvétele (<a href="http://www.milev.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár</a>)</strong></small></span><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/5_sopron_deak_ter_79_44.jpg" alt="5_sopron_deak_ter_79_44.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong>Deportált zsidók menete Sopronban a Deák téren át a Déli pályaudvar felé, ahonnan Auschwitz-Birkenauba indult velük a vonatszerelvény, 1944. július 5. Dr. Németh Alajos, katolikus lelkész felvétele. (<a href="https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár</a>)<a href="https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a></strong></small> </span><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/6_szvetenay_utca_4553.jpg" alt="6_szvetenay_utca_4553.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><small><strong>Holttestek elszállítása a pesti gettóból a villamossíneken közlekedő vasúti kocsikon a Szvetenay (ma Lenhossék) utcai Törvényszéki Bonctani Intézetbe. A kocsi az Üllői úton áll, a klinikák előtt húzódó kis parknál. Budapest, 1945. január. Karossa László felvétele (<a href="https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár</a>)</strong></small></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az 1944-ben e tárgyban keletkezett és közgyűjteménybe került fényképek közül alig néhány származik hivatásos fotóriporterektől, akik a két szélsőségesen antiszemita képes hetilap, a Magyar Futár és a Harc számára dolgoztak. E lapok, amelyeknek képarchívuma – néhány véletlenül megmaradt fénykép kivételével – a háborúban sajnos megsemmisült, 1944 áprilisa és decembere között összesen mintegy 100 fényképet közöltek a sárga csillaggal megjelölt zsidókról, internálótáborokról, gettókról, zsidóellenes intézkedésekről. Ám a végkifejletről, többszázezer embernek az országból való, a magyar hatóság által brutális kegyetlenséggel végrehajtott elszállításáról már nem jelentek meg fényképek – feltehetően a kormányzatnak a nyugati hatalmakra és a semleges országokra is óvatosan tekintgető Janus arcú külpolitikáját figyelembe vevő sajtócenzúra miatt. Továbbá csak olyan fotók kerülhettek az olvasók elé, amelyek az antiszemita indulatok erősítését, a gyűlöletkeltést célozták, és óvakodtak az esetleg szánalmat vagy együttérzést keltő fotók közlésétől.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>A ránk maradt képek zömét nem zsidó amatőr fotósok készítették.</strong> <strong>1944 tavaszától</strong> zsidónak minősülő személyeknek ugyanis aligha volt módjuk fotózni, nemcsak helyzetükből fakadóan, hanem azért sem, mert egyéb vagyontárgyaik, ékszereik, automobiljaik, kerékpárjaik, rádióik, írógépeik mellett fényképezőgépeiket is be kellett szolgáltatniuk. S mivel a zsidókkal kapcsolatos események fényképezését a hatóságok tiltották, <strong>a legtöbb kép távolról, gyakran takarásból, titokban készült, s ezért a személyek sem felismerhetők.</strong> A fennmaradt fotográfiák között egyet sem találunk a csendőröknek a zsidókkal szemben elkövetett brutális cselekedeteiről, az internálótáborokba, gettókba, csillagos házakba, majd téglagyárakba, istállókba, elviselhetetlen körülmények közé összezsúfolt embertömegek szenvedéseiről, s nem ismerünk egyetlen képet sem a nyilas korszak idején felállított budapesti gettóról. <strong>A fotók többsége nélkülözi a drámai hatású vizuális elemeket – nem „beszélő képek”, igazi tartalmuk csak keletkezésük történeti kontextusának szöveges megfogalmazásával összekötve tárul fel. Ez az egyik oka annak, hogy a magyarországi holokausztról a hazai médiatérben elsősorban az Auschwitz-Album ikonikus képeivel, az ország határain belül történt eseményekről pedig mindig ugyanazzal a néhány tucat, sokszorosan „túlhasznált”, trivializálódott fotóval találkozunk. A másik ok pedig az, hogy információáramlás egyre nagyobb sebessége iránti igény a vizuális tartalmak előállítóit arra szorítja, hogy főként olyan a fényképeket használjanak, amelyekhez a legrövidebb időn belül – s nem mellesleg lehetőleg ingyen – online hozzájuthatnak, márpedig a hazai fényképarchívumok ezt csak igen korlátozott mértékben teszik lehetővé. Ezért alakulhat ki még szakemberekben is olyan téves vélekedés, hogy a magyarországi holokauszt a fotográfiában szinte fehér folt.</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">E helyzet akkor változna meg, ha gyorsabb ütemben haladna közgyűjteményeinkben őrzött holokauszt-fotográfiák internetes közzététele. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának holokauszt-gyűjteménye ugyan digitálisan jórészt feldolgozott és kutatható, ám főleg csak a helyszínen. A fotóanyag <em>szerzői és személyiségi jogok által nem korlátozott<strong> </strong></em>részének internetes közzététele sajnos csak lassan halad.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A hosszú távú ideális megoldás az lenne, ha legalább a magyarországi archívumok holokauszt-fotográfiáiból létrejöhetne egy közös, egységes, <strong>pontos adatokat tartalmazó**</strong>, online kutatható digitális képi adatbázis. Az internetes hozzáférés különösen fontos egy olyan téma vizuális dokumentumainak esetében, mint a holokauszt, amely frekventált és érzékeny kérdése az egyéni és kollektív emlékezetnek éppúgy, mint a mindenkori hatalom emlékezetpolitikájának. Az emlékezetpolitika pedig a hatalom fontos eszköze a számára kedvező nemzeti identitástudat, a nemzeti emlékezeti kánon alakításában – s ebben a holokauszt egymásnak élesen ellentmondó narratívák lövészárkokkal szabdalt harci terepe.</span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Jalsovszky Katalin</em></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #000000;">*Tamási Miklós válasza <strong><em><a href="https://www.facebook.com/FortepanArchivum/posts/1493749897406738?comment_id=1504220373026357" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt.</a></em></strong></span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #000000;">**Jalsovszky Katalin: A magyarországi holokauszt-fotográfiák archiválásának és publikálásának problémái </span><em><strong><span style="color: #000000;"><a href="http://fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201602/torteneti_fotografiak" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1. rész</a>; <a href="http://fotomuveszet.net/korabbi_szamok/201603/torteneti_fotografiak2" target="_blank" rel="noopener noreferrer">2. rész</a>. </span></strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;">Lásd a kérdések-válaszok folytatását <a href="http://mafot.blog.hu/2018/02/03/megkerdeztuk_vii_3_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong><em>itt.</em></strong></a> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><em>Kelbert Krisztina válasza <a href="http://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_2_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt </a>olvasható.</em></strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F01%2F19%2Fmegkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F01%2F19%2Fmegkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2018%2F01%2F19%2Fmegkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük VII./1. Csakugyan kevés képünk van a holokausztról?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2018/01/19/megkerdeztuk_vii_csakugyan_keves_kepunk_van_a_holokausztrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/13583093" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
holokauszt
gyűjtemény
Megkérdeztük
Jalsovszky_Katalin
1
2018-02-03 13:40:45
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/dolha1.jpg
https://mafot.blog.hu/2017/11/19/megkerdeztuk_vi_gyujtenek-e_negativokat
Megkérdeztük. VI. Gyűjtenek-e negatívokat?
2017-11-19T20:07:00+01:00
2017-11-19T20:07:00+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;"><em>Közgyűjteményekben dolgozó tagjainktól azt kérdeztem: gyűjtenek-e negatívot. A körkérdésre adott válaszok szerint vidéken és a fővárosban egyaránt gyűjtenek (ajándékba kapnak vagy vásárolnak) negatívokat. Alább három részletesebb válasz következik, egy művészeti, egy néprajzi és egy történeti gyűjteményből. (A szerk.)</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/rosta2.jpg" alt="rosta2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Az 1960-as években készült felvételekhez használt papír negatívgyűrűk a Schwanner / Idők című kiállítás időkapszulájából. </strong></small><small><strong>Az egykor közéjük fogott negatívtekercseket a fotórestaurátok kiegyenesítették. </strong></small><small><strong>(Rosta József felvételének részlete, 2016)</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span style="background-color: #00ff00;">Kovács Ida: </span></strong><span style="background-color: #00ff00;">A <strong>PIM Művészeti és Relikviatárához tartozó fotógyűjtemény</strong></span> gyűjt negatívokat is. Gondolok itt a kis- és nagyfilmes negatívok és síkfilmek mellett eredeti üvegnegatívokra is, ilyen például a <strong>Székely Aladár</strong>-hagyatékból származó, írókat ábrázoló állomány. Kiss József író, A Hét szerkesztője hagyatékból kerültek hozzánk vétel révén <strong>Kiss Ottó</strong> fényképész, Kiss József fia üvegnegatívjai is. <strong>Langer Klára</strong> fényképész hagyatékából pozitív nagyítások mellett vásároltunk eredeti negatívokat, a hozzájuk tartozó kontakt-másolatokkal együtt. Két éve ajándékképpen jutottunk <strong>Móser Zoltán</strong> írókat ábrázoló negatívjaihoz.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #00ff00;"><strong>Bata Tímea—Gebauer Hanga: </strong>A <strong>Néprajzi Múzeum Fényképtára</strong></span> megalakulása óta elsődleges céljának tekinti negatívok gyűjtését. A múzeum munkatársai 1921-ben egy <strong>országos gyűjtés</strong> során 20.000 darab üvegnegatívot vásároltak vidéki fotóműtermektől, elsősorban az átalakuló viselet dokumentálása céljából. Jelenleg <strong>közel 350.000 beleltározott negatívot</strong> őrzünk. A gyűjteményben meghatározó számban fordulnak elő magyarországi és külföldi terepmunkák során készült felvételek, ezek közül több tízezer tétel például <strong>Gönyey Sándor</strong> és <strong>Györffy István </strong>anyaga. Szintén nagyobb mennyiségű negatív található a gyűjteményben a megszűnt <strong>Magyar Film Iroda</strong> anyagából, a magyaros stílus képviselői közül <strong>Vadas</strong> Ernőtől és <strong>Szöllősy</strong> Kálmántól.</p>
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt 15 évben kisebb mértékben, de gyarapodott a gyűjtemény ajándékozás és vásárlás útján. A néprajzosok közül Györffy István és <strong>Tagán Galimndzsán</strong> újabb több száz fotójával gazdagodtunk, valamint <strong>Kunt Ernő</strong> fotóhagyatéka szintén tartalmazza terepen készül negatívjait. Emellett <strong>Szendrő István </strong>fotográfiáival is kiegészült a gyűjtemény. Fotóművészek és kutatók negatívjain kívül <strong>amatőr fotográfusok felvételeivel</strong> <strong>is</strong> gazdagodott a gyűjtemény, ezek közül a legnagyobb <strong>Szirtes Tibor</strong> több mint tizenötezer esküvői és temetési fotót számláló ajándéka a múzeum számára.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #00ff00;"><strong>Bognár Katalin: </strong>A <strong>Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtára</strong></span> természetesen gyűjt negatívokat. Gyűjteményünk nem művészeti profilú, hanem történeti, épp ezért is fontos kimondanunk, hogy <strong>történeti értéke nemcsak a papírképnek van</strong>. Feladatunk nem csupán az, hogy köztörténeti témákhoz gyűjtsünk „illusztrációs anyagot”, hanem <strong>a fotográfia és a fotótechnika történetét is dokumentáljuk</strong>. Éppen ezért a negatívok, a technikai fejlődés során megjelent újabb és újabb változatok jelen <em>kell</em>, hogy legyenek a gyűjteményben. Így vannak sópapír negatívjaink, nedveslemez üveg negatívjaink, száraz üveglemezek, különböző műanyag alapú negatívok.</p>
<p style="text-align: justify;">Negatívok őriznek nálunk rengeteg olyan témát, amit kutatók keresnek és használnak, az 1879-es szegedi árvíz képeitől Brezsnyev 1979-es budapesti látogatásáig. Ugyancsak dolgozunk <strong>egykori hírlapok </strong>(Magyar Nap, 1947-1949; Szabad Nép, 1948-1956; Népszabadság, 1957-1963; Esti Hírlap, 1957-1988) negatívjaival, valamint gyűjteményünkben van a Lapkiadó Vállalat és a Képzőművészeti Kiadó archívuma, az 1960-as évektől az 1980-as évekig terjedő időszakban készült negatívokkal. A közelmúltban került hozzánk a Képes Újság 30 évnyi anyaga is.</p>
<p style="text-align: justify;">Lapok képriportjain túl vannak negatívok hivatásos fényképészektől (például <strong>Kallós </strong>Oszkártól, <strong>Vadas </strong>Ernőtől, <strong>Escher</strong> Károlytól, <strong>Ács</strong> Iréntől) is, és amatőr fényképezők negatív hagyatékait is említhetjük, mint például <strong>Izabella</strong> <strong>főhercegné</strong> hagyatéka, vagy <strong>Gyenes Gábor</strong> 1930-as évektől 1970-es évekig készült negatívjai.</p>
<p style="text-align: justify;">Az MNM TF-ben őrzött negatívok múzeumi feldolgozása folyamatos, és az anyagok külső kutatók számára is elérhetőek. Ez egyelőre még nem jelenti azt, hogy minden anyagunk elérhető az interneten is, de fontos kiemelni, hogy <strong>ha valami nincs fenn a világhálón, az korántsem jelenti azt, hogy az adott anyag nincs feldolgozva.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A még az analóg korszakban gyűjteménybe került negatívok egy jelentős részéről készültek papír fénykép-nagyítások, s rengeteg ilyen eredeti negatív – múzeumi papír pozitív párost az elődök meghatároztak, beleltároztak. A több tízezres fénykép-negatív archívumok zömében megmaradtak saját nyilvántartási rendszerükben, saját jelzeteikkel, de ezekről is készültek, készülnek egyedi listák, kimutatások, és ezek alapján kutathatóak téma, dátum, helyszín, fényképész neve szerint.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A digitális korszak beköszöntével <strong>folyamatosan zajlik az MNM TF anyagainak szkennelése</strong>. Az interneten böngészhető beleltározott történeti fényképek mellett a hozzánk látogató kutatók a múzeum belső számítógépes hálózatán több tízezer fotóriport negatív-kockái között kereshetnek. Időnként előfordul, hogy a még nem digitalizált negatívokat eredeti formájában vizsgálja a kutató, de a digitalizálás előrehaladásával erre egyre ritkábban van szükség.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/rosta1.jpg" alt="rosta1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong><small>Az 1960-as években készült felvételekhez használt papír negatívgyűrűk a Schwanner / Idők című kiállítás időkapszulájából. (Rosta József felvételének részlete, 2016)</small> </strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F11%2F19%2Fmegkerdeztuk_vi_gyujtenek-e_negativokat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F11%2F19%2Fmegkerdeztuk_vi_gyujtenek-e_negativokat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F11%2F19%2Fmegkerdeztuk_vi_gyujtenek-e_negativokat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük. VI. Gyűjtenek-e negatívokat?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2017/11/19/megkerdeztuk_vi_gyujtenek-e_negativokat#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/13307503" border="0" /></a><br /></p>
gyűjtemény
negatív
archívumok
Megkérdeztük
0
2018-02-03 13:40:43
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/rosta2.jpg
https://mafot.blog.hu/2017/11/18/megkerdeztuk_v_mit_gondol_a_gyujtemenyi_workshoprol
Megkérdeztük. V. Mit gondol a gyűjteményi workshopról?
2017-11-18T16:48:00+01:00
2017-11-18T16:48:00+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><em style="text-align: justify;">2016 novemberében, épp egy éve rendeztük meg a vidéki fényképgyűjtemények munkatársainak szánt workshopunkat. A kerek évfordulón megkérdeztem Szarka Klárát, a Mafot elnökét és Szabó Magdolnát, a workshop koordinátorát, hogy értékelik a rendezvényt. (A szerk.)</em><br /><em></em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><em><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/wksh.jpeg" alt="wksh.jpeg" class="open-in-modal imgnotext" width="629" height="456" /></em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/hu/record/2032009/Hungarian_20National_20Museum_data_hnm_hu_object_1403968.html" rel="noopener noreferrer">via</a></em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><em>Szarka Klára</em></strong>: Ta<span>lán az egyik legsikeresebb rendezvényünk volt. Nem véletlen, hogy az előzetes érdeklődés is felülmúlta a várakozásainkat. Azt hiszem, a Mafot egyik alapvető küldetését teljesítette ezzel a kétnapos szakmai képzéssel és eszmecserével. Csak remélni tudom, hogy bizonyos időközönként meg fogjuk tudni ismételni majd a workshopot, mindig beépítve az újabb és újabb tudást és tapasztalatot.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><em><strong>Szabó Magdolna</strong></em>: </span><span>A <a href="http://www.mafot.hu/docs/meghivo/mafot-workshop-2016.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>work</strong></a></span><span><a href="http://www.mafot.hu/docs/meghivo/mafot-workshop-2016.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong><span class="il">shop</span></strong></a> sikere is azt mutatja, hogy óriási igény van az ilyen képzésekre. Miután nem ez az első hasonló szakmai programunk, ismét bebizonyosodott, hogy a közgyűjtemények számára nyújtott alkalmak megszervezésére hosszú évek óta a Mafot bizonyul meghatározó, hiteles és potens szervezetnek.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A workshop előadásai <a href="https://www.youtube.com/watch?v=QDHfcTD-kmY&list=PL9eUGTAiEg80_2UgNs8ABUYnyX3GfIABf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">elérhetők a csatornánkon</a>!</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F11%2F18%2Fmegkerdeztuk_v_mit_gondol_a_gyujtemenyi_workshoprol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F11%2F18%2Fmegkerdeztuk_v_mit_gondol_a_gyujtemenyi_workshoprol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F11%2F18%2Fmegkerdeztuk_v_mit_gondol_a_gyujtemenyi_workshoprol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük. V. Mit gondol a gyűjteményi workshopról?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2017/11/18/megkerdeztuk_v_mit_gondol_a_gyujtemenyi_workshoprol#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/13305261" border="0" /></a><br /></p>
workshop
Megkérdeztük
0
2018-01-17 17:09:33
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/wksh.jpeg
https://mafot.blog.hu/2017/05/17/fotografusnok_konferenciaprogram
Fotográfusnők. Konferenciaprogram
2017-05-17T20:52:44+02:00
2017-05-17T20:52:44+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/nkasfekvo.jpg" alt="nkasfekvo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az idén tízéves Magyar Fotótörténeti Társaság közös gondolkodásra hívta a fotótörténettel foglalkozó kutatókat. 2017. májusi konferenciájának előadói alkotónőket, egyéni pályákat, az érvényesülés változó lehetőségeit, műkedvelő és hivatásos fényképésznőket, irodalom és fotó, valamint nemek és fotográfiai diskurzusok viszonyát vizsgálják a kezdetektől napjainkig.</p>
<p class="os-sb" style="text-align: justify;"> </p>
<p class="os-sb" style="text-align: justify;"><strong>2017. </strong><strong> </strong><strong>MÁJUS 24. (SZERDA)</strong></p>
<p class="os-sb" style="text-align: justify;"><strong>(Petőfi Irodalmi Múzeum, Lotz-terem, Budapest, Károlyi u. 16.)</strong></p>
<p>9:30-10:00: Regisztráció</p>
<p>10:00h: <strong>Köszöntő</strong></p>
<p><strong>E. Csorba Csilla, Szarka Klára</strong></p>
<p> </p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>10:10-11:20h 1. szekció: Fényképezők, fotóhasználatok</strong></span></p>
<p><span style="background-color: #ffffff;">Szekcióvezető: <strong>Fejős Zoltán</strong></span></p>
<p><strong>Gebauer Hanga: </strong>Alföldy Flóra – Egy műkedvelő fényképész Zomborból</p>
<p><strong>Blos-Jáni Melinda: </strong>Dr. Hintz Györgyné, egy műkedvelő női fényképész a két világháború közötti Kolozsváron</p>
<p><strong>Újvári Dorottya: </strong>Hímzett album. Kónya Gyuláné, a magyarvalkói papné két világháború közötti családi fényképei</p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>11:20-13:00h 2. szekció: Műtermek és fényképésznők</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">Szekcióvezető: <strong>Cs. Plank Ibolya</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Bata Tímea: </strong>A „német kisasszonyok” fotói a Néprajzi Múzeumban: a Weiszbach nővérek és a matyó viselet</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Bernátsky Ferenc: </strong>Arany, ezüst, bronz. Till Aranka fényképész és szobrászművész</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Kelbert Krisztina: </strong>Festészet és fotográfia szimbiózisa. Knebel Terézia festőművésznő és fotográfus, a szombathelyi Knebel fényképészdinasztia harmadik generációjának képviselője, valamint segédje, Döbörhegyi Margit munkássága</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Demeter Zsuzsanna: </strong>Nagy Gizi fotográfusi munkássága — mozaikszemek</p>
<p style="text-align: justify;">13:00-14:00h Ebédszünet</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #00ffff;"><strong>14:00-15:40h 3. szekció: Fotográfusnők, egyéni pályák</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">S<span style="background-color: #ffffff;">zekcióvezető: <strong>Szarka Klára</strong></span></p>
<p><strong>Szentesi Edina: </strong>A miskolci fényképészet egyik legszínesebb egyénisége – Váncza Emma és panorámaképe</p>
<p><strong>Vörös Éva: </strong> „Az állatfénykép-specialista” – Waltner Berta</p>
<p><strong>E. Csorba Csilla: </strong>Távol-Kelettől Párizsig. Bölöniné Itóka utazásai</p>
<p><strong>Zsoldos Emese: </strong>Wellesz Ella (1910-1997) fotográfiai munkásságáról</p>
<p><strong>Szabó Magdolna: </strong>Egy fotográfus alkotónő több élete: Kárász Judit</p>
<p>15:45-16:00h Kávészünet</p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>16:00-16:45h 4. szekció: Fotó / szöveg</strong></span></p>
<p>Szekcióvezető: <strong>E. Csorba Csilla</strong></p>
<p><strong>Gáspár Balázs: </strong>Magyar írónők és a fotográfia</p>
<p><strong>Pál Gyöngyi: </strong>A fotográfusnők szerepe a fotóirodalomban</p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>17:00-17:30h 5. szekció: Nemek és (fotográfiai) diskurzusok 1.</strong></span></p>
<p>Szekcióvezető: <strong>Fisli Éva</strong></p>
<p><strong>Bátori Zsolt: </strong>Nőképek és a kritikai fotográfiai diskurzus eszközei</p>
<p class="os-sb" style="text-align: justify;"><span style="background-color: #ffff00;"><strong><br /> </strong></span></p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>2017. </strong><strong>MÁJUS 25. (CSÜTÖRTÖK) <br /></strong></span></p>
<p><strong>(Magyar Nemzeti Múzeum, Pollack-terem, Budapest, Múzeum krt. 14-16.)</strong></p>
<p>12:30-13:00h: Regisztráció</p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>13:00-16:00h (szünettel) 6. szekció: Nemek és (fotográfiai) diskurzusok 2</strong></span><em><span style="background-color: #00ffff;">.</span> </em></p>
<p>Szekcióvezető: <strong>Fisli Éva</strong></p>
<p><strong>Biró Eszter: </strong>Performativitás és érzelem. Egy új fényképfeltárási módszer kialakulása: Annette Kuhn, Marianne Hirsch, Emiko McAllister, és Martha Langford találkozása</p>
<p><strong>Tóth Eszter Zsófia: </strong>Munkásnők a Nők lapja hasábjain és magánfotógyűjteményekben</p>
<p><strong>Molnár Ágnes Éva: </strong>A fotográfiai önreprezentáció mint művészi program kortárs női alkotók munkásságában</p>
<p><strong>Hermann Veronika – Oltai Kata: </strong>Az abnormális és az Anya. Intézménykritika és kultúrakritika a kortárs női fotográfiában</p>
<p><strong>Eperjesi Ágnes: </strong>Labor</p>
<p><strong>Mucsy Szilvia: </strong>Egyéni utak - fotográfia és közösségépítés</p>
<p><strong>Barakonyi Szabolcs: </strong>Tennivaló</p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>16:10-18:00h. 7. szekció: „Nőnap” vs. mindennapok. Kutatási tervtől a kiállítási gyakorlatig</strong></span></p>
<p><strong>Marie Robert: </strong>„Nem félünk a fotográfusnőktől 1839-1945”: így készült a kiállítás / Musée D’Orsay, Párizs <em>(szinkrontolmácsolással)</em></p>
<p><strong>Vita</strong></p>
<p><em>Közreműködik:<strong> Róka Enikő</strong></em></p>
<p><strong>Kelbert Krisztina: </strong>Szemtől szemben. A női tapasztalat vizuális és textuális lehetőségei egy történeti kiállítás kapcsán</p>
<p><strong>Vita</strong></p>
<p><em>Közreműködik:<strong> Toronyi Zsuzsanna</strong></em></p>
<p><strong>Zárszó</strong></p>
<p>---</p>
<p><span style="background-color: #00ffff;"><strong>Poszterszekció*</strong></span></p>
<p><strong>Fisli Éva</strong></p>
<p>Szereposztás/ Photokina 2014</p>
<p>(*MNM, Pollack-terem)</p>
<p><strong><a href="http://www.fotografusnok.blog.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Az esemény oldala. </a><br /></strong></p>
<p><strong><a href="http://mafot.blog.hu/2016/06/30/konferenciafelhivas_128" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Az eredeti konferenciafelhívás.</a><br /></strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F05%2F17%2Ffotografusnok_konferenciaprogram%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F05%2F17%2Ffotografusnok_konferenciaprogram%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2017%2F05%2F17%2Ffotografusnok_konferenciaprogram%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fotográfusnők. Konferenciaprogram"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2017/05/17/fotografusnok_konferenciaprogram#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/12512337" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
konferencia
fotótörténet
fotográfus
Aktuális
fotográfusnők
0
2017-11-18 16:50:25
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/nkasfekvo.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/10/23/adatbazisok
Online adatbázisok. 1.
2016-10-23T14:17:19+02:00
2016-10-23T14:17:19+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><em>Új sorozatunkban az online elérhető fotótörténeti adatbázisokra irányítjuk a figyelmet. Nemcsak kutatóknak.</em></p>
<p style="text-align: center;"><em><a href="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/hnmeuropeana1956.jpeg" target="_blank" class=""></a><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/hnmeuropeana1956_1.jpeg" alt="hnmeuropeana1956_1.jpeg" class="open-in-modal" /></em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><small>Hirdetőoszlop a Móricz Zsigmond körtéren, 1956. október 30. körül. Vas József felvétele / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár</small></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára időben felkészült az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából várható számos kutatói kérésre. Mivel gyűjteményünk kb. 4700 felvételt őriz a forradalom és szabadságharc napjaiból, valamint az 1956. november-decemberi hónapokból, várható volt, hogy sokan fordulnak majd hozzánk különböző kiállítások, kiadványok, megemlékezések képanyagának összeállításakor. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Múzeum Europeanan keresztül elérhető online adatbázisába az elmúlt másfél évben <strong>kb. 800 darab</strong> 1956-ban készült fénykép <em><strong>metaadatait</strong> (készítő neve, fénykép témája, anyaga, technikája, létrehozás helye és dátuma)</em> és kis felbontású <strong>nézőképeit töltöttük fel</strong>. A munka jelenleg is folyik, s <strong>az online kutatható képek száma napról-napra növekszik</strong> (természetesen nem csak az 56-os képek esetében).<br />Az Europeana adatbázisában a Magyar Nemzeti Múzeum anyagai magyar nyelven kutathatóak, így például a "romos" és "1956" keresőszavak közös használatakor 177 tételt kapunk eredményként.<br /><strong>Az adatbázisban megtalálható fényképek nézőképeit és adatait bárki térítésmentesen megoszthatja az interneten, ha ez nem haszonszerzési céllal történik.</strong> Amennyiben a képeket más módon és céllal szeretné valaki felhasználni, a nagyobb felbontású fájlokért és a felhasználási engedélyért a Nemzeti Múzeummal kell felvenni a kapcsolatot.</p>
<p style="text-align: right;"><em>Bognár Katalin</em></p>
<p style="text-align: justify;"><br />Az adatbázis <em><strong><a href="http://www.europeana.eu/portal/hu/search?page=6&q=hungarian+national+museum&qf%5B%5D=1956" target="_blank">itt</a></strong></em> érhető el.<br /><br /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F10%2F23%2Fadatbazisok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F10%2F23%2Fadatbazisok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F10%2F23%2Fadatbazisok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Online adatbázisok. 1."><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/10/23/adatbazisok#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/11831959" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
1956
adatbázis
Magyar_Nemzeti_Múzeum
0
2016-12-11 13:56:53
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/hnmeuropeana1956_1.jpeg
https://mafot.blog.hu/2016/09/12/megkerdeztuk_iii_9_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek
Megkérdeztük. III/9. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?
2016-09-12T12:00:00+02:00
2016-09-12T12:00:00+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><em>A <b>Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény</b> <b>Fotógyűjtemény és médiatárát</b> <b>Katona Júlia</b> (gyűjteményvezető, művészettörténész) és <b>Nagy Barbara</b> (tanár, művészettörténész) mutatják be.</em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><em><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/schola_graph1.jpeg" alt="schola_graph1.jpeg" /></em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><strong><small><em>Ötvöstárgyak. <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/en/record/2048092/Athena_Plus_ProvidedCHO_Schola_Graphidis_Art_Collection__Hungarian_University_of_Fine_Arts___High_School_of_Visual_Arts__Budapest_2015_001_034.html">Fotódokumentáció</a> a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Ötvös Műhelyében készült műtárgyakról. 20. század első fele, 18 x 24 cm, zselatinos szárazlemez, Ltsz.: 2015.001.034</em></small></strong></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><strong>A</strong> <strong>2014-ben alapított Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény</strong> a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, <strong>a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium művészeti gyűjteménye (</strong>„Kisképző”). A gyűjteményt alkotó tárgyegyüttes létrejöttének körülményei elválaszthatatlanul összefonódnak a speciális funkciójú, 18. századi eredetű iskola – a legrégebbi magyar állami művészetoktatási intézmény – történetével. A Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis rendrendelkezései nyomán 1778-ban alapították meg a Schola Graphidis Budensist, vagyis a Budai Rajzoló Oskolát, majd ugyanezen rendelet értelmében 1788-ban a Königliche Städtische Zeichenschule zu Pest nevű iskolát, azaz a Pesti Rajzoló Oskolát. A két intézmény 1886-ban egyesült és működött tovább a főváros egyil iparoktatási centrumaként Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola néven 1945-ig. Az iskola gyűjteményében megtalálhatók muzeális értékű képző- és iparművészeti, műszaki- és technikatörténeti tárgyak, de nagyon jelentős a 19–20. században vásárolt iparoktatási szakkönyvtár és a gipszgyűjtemény is. <em>A nyolc gyűjteményi egység közül 2015-ben megkezdődött a Grafikai Gyűjtemény, a Régi Könyvgyűjtemény, a Gipszmásolat- és Szoborgyűjtemény, valamint a Fotógyűjtemény és médiatár feldolgozása.</em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><b>Fényképészeti Osztály (Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola)</b></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY">Az akkor Székesfővárosi Iparrajziskolának nevezett intézmény Fényképészeti szakosztályát – <strong>az első hivatalos, állami fényképész szakot Magyarországon – 1914-ben Pécsi József alapította.</strong> A fényképezést, mint szakmát és önálló művészeti tevékenységet az iskolában a magyar fotótörténet olyan kiemelkedő alakjai tanították, mint Pécsi József, Járai Rudolf, Kálmán Kata vagy Langer Klára.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/schola_graph2.jpeg" alt="schola_graph2.jpeg" /></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><strong><em><small>Rajzterem a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában. <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/en/record/2048092/Athena_Plus_ProvidedCHO_Schola_Graphidis_Art_Collection__Hungarian_University_of_Fine_Arts___High_School_of_Visual_Arts__Budapest_2015_035_006.html">Fotódokumentáció </a>a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola műhelyeiről, 20. század első fele, 13 x 18 cm, zselatinos szárazlemez, Ltsz.: 2015.035.006</small></em></strong></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><strong>A</strong> Schola Graphidis Művészeti <strong>Gyűjteményben az 1890-es és az 1970-es évek között készült fotók találhatók</strong>, amelyeknek nagyobb részét a hallgatói munkák adják. Ezek közül 91 fotó a gyűjtemény honlapján is hozzáférhető. A gyűjtemény következő jelentős részét képezik a dokumentatív céllal készült műtárgyfotók, amelyek az iskolában az 1920-as-1940-es években kormánymegrendelésre, diplomáciai-reprezentatív céllal készültek, és az ötvös-, kerámia- valamint textiltárgyakat ábrázolják. <strong>Ezen fotóknak rendkívül fontos a forrásértéke is</strong>, hiszen ezek segítségével rekonstruálható az iskola iparművészeti műhelyeinek tevékenysége. Az állomány harmadik egységében találhatóak azok a fotóalbumok, amelyek a Székesfővárosi Iparrajziskola különféle világ- és országos kiállításokon való részvételét dokumentálják a 19. század utolsó és 20. század első évtizedeiből, valamint a Budapest építészettörténetét illusztráló ritkaságok, mint a Millenniumi Vasút építéséről készített fotósorozat.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/schola_graph3.jpg" alt="schola_graph3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong><em><small>Klösz György: Az operaházi állomás vasfödémszerkezete - Construction du plafond en fer de la station Opéra </small></em><em><small>[1896], 23 x 35 cm, <a target="_blank" href="http://scholagraphidis.omeka.net/items/show/5109%20">eredeti papír pozitív</a>, Ltsz.: 2015.043.00</small><small>5</small></em></strong></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><strong>A gyűjtemény feldolgozásának egyik célja a Kisképzőben található speciális muzeális tárgyanyag minél szélesebb, hazai és nemzetközi viszonylatban történő megismertetése, hozzáférhetővé tétele mind a nagyközönség, mind a tudományos kutatás számára.</strong> Ennek leghatékonyabb eszközeként a feldolgozott anyag online publikálását tekintjük. 2015-ben a gyűjtemény (együttműködésben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárával) részt vett az <strong>AthenaPlus</strong> EU-s projektben (<a href="http://www.athenaplus.eu">www.athenaplus.eu</a>), amelynek során több mint 3.500, angol nyelven adatolt rekordot szolgáltatott az <a href="http://www.europeana.eu">www.europeana.eu</a> portálra. Ebből 901 tételt a Fotógyűjtemény és médiatárból válogattunk. Az összeállításban a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola Fényképészeti Osztályának műtárgy- és kiállítási dokumentációi, így az 1929-es barcelonai világkiállítás magyar pavilonjáról, valamint az intézmény 1938-as és 1941-es, Nemzeti Szalonban rendezett kiállításairól készített felvételei, továbbá a Képző- és Iparművészeti Gimnázium Fotó Szakosztályán az 1950-es és 1960-as években készült szakfeladatai (portréfotózás, riportfotózás, tárgyfotózás, enteriőr fotózás, épületfotózás, csendéletfotózás, stb.) láthatók. <strong>Az anyag elérhető <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/en/search?q=schola+graphidis+art+collection&qf%5B%5D=photographs."><em>itt.</em></a></strong></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> <strong><em>A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény honlapján közvetlenül az alábbi történeti fotóanyagok érhetők el:</em></strong></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"> <em>- a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárába ajándékozással került fotóanyag <a target="_blank" href="http://www.scholagraphidis.hu/fotoacutegy369jtemeacuteny1.html">itt</a> és <a target="_blank" href="https://scholagraphidis.omeka.net/items/browse?collection=4">itt</a></em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><em>- az a fotótörténeti szempontból ritkaságnak számító album, amely a Millennium Földalatti Vasút építésének Klösz György-féle fényképdokumentációját tartalmazza pedig <a target="_blank" href="http://www.scholagraphidis.org/photographs.html">itt</a>, <a target="_blank" href="http://www.scholagraphidis.org/the-millennium-underground.html">itt, </a>és <a target="_blank" href="http://scholagraphidis.omeka.net/search?query=Kl%C3%B6sz&query_type=exact_match&record_types%5B%5D=Item&record_types%5B%5D=File&record_types%5B%5D=Collection&submit_search=Search">itt.</a></em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"> <em><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/schola_graph4.jpeg" alt="schola_graph4.jpeg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><strong><small><em>A Károlyi-palota (Múzeum utca 17., Budapest) lépcsőháza. Enteriőr fotózási szakfeladat a Képző- és Iparművészeti Gimnázium Fotó Szakosztályán, 1950-es évek, 9 x 12 cm,<a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/en/record/2048092/Athena_Plus_ProvidedCHO_Schola_Graphidis_Art_Collection__Hungarian_University_of_Fine_Arts___High_School_of_Visual_Arts__Budapest_2015_010_002.html"> cellulóz acetát film</a>, Ltsz.: 2015.010.002</em></small></strong></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><strong>A Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény Fotógyűjtemény és médiatára kutatható</strong>, az érdeklődőket előzetes időpont-egyeztetést követően fogadjuk.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY">Elérhetőségek: Katona Júlia <a href="mailto:julia.katona@mke.hu">julia.katona@mke.hu</a>; <a href="mailto:katona.julia@kiskepzo.hu">katona.julia@kiskepzo.hu</a></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F09%2F12%2Fmegkerdeztuk_iii_9_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F09%2F12%2Fmegkerdeztuk_iii_9_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F09%2F12%2Fmegkerdeztuk_iii_9_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük. III/9. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/09/12/megkerdeztuk_iii_9_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/11684351" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
gyűjtemény
Megkérdeztük
Schola_Graphidis
0
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/schola_graph1.jpeg
https://mafot.blog.hu/2016/09/06/felhivas_jelentkezes_a_mafot_workshopjara
Felhívás! Jelentkezés a Mafot workshopjára
2016-09-06T10:12:24+02:00
2016-09-06T10:12:24+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;"><em><strong>2016. november 17-18-án</strong> a <a target="_blank" href="http://www.mafot.hu"><strong>Magyar Fotótörténeti Társaság</strong></a> fotótörténeti és gyűjteményi workshopot rendez <strong>vidéki közgyűjtemények</strong> (múzeumok, könyvtárak, levéltárak), <strong>és a nem muzeális besorolású egyházi és egyéb gyűjtemények</strong> fényképtárai és fotográfiai archívumok szakmai <strong>munkatársai</strong> (muzeológusok, fotográfusok, gyűjteménykezelők) részére Budapesten.</em></p>
<p><em><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/2032009_hungarian_20national_20museum_data_hnm_hu_object_1403968.jpeg" alt="2032009_hungarian_20national_20museum_data_hnm_hu_object_1403968.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="609" height="442" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><small><em>Raktár a pesti Duna-parton, előtte egy fényképész. <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/hu/record/2032009/Hungarian_20National_20Museum_data_hnm_hu_object_1403968.html">Ismeretlen fényképező</a> felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum</em></small><em></em></p>
<p style="text-align: justify;">A két nap során előadások, beszélgetések és gyűjteménylátogatások követik egymást. Programunk elsősorban muzeológiai kérdésekre, a fényképőrzés, archiválás, hozzáférés, feldolgozás, publikálás (nyilvánosság) alapvető szempontjaira, lehetőségeire és eredményeire hívja fel a figyelmet. <strong>A résztvevők nagy budapesti archívumokban a helyszínen ismerkedhetnek a tárolás, őrzés, feldolgozás körülményeivel. </strong>Célunk, hogy a fényképgyűjteményekért felelős kollégák személyesen is ismerjék egymást és ismereteik, szakmai kapcsolataik révén közösen tehessenek a fényképműtárgyak sorsának javításáért.</p>
<p style="text-align: justify;">A workshopot az<em> </em><strong>NKA Fotóművészeti Kollégiumának </strong>támogatásával rendezzük meg.<em> </em><strong>12 fő</strong> részére biztosíthatunk ingyenes részvételt, egyszeri meleg étkezést, valamint fedezzük a Budapestre és haza utazás költségeit. Indokolt esetben igyekszünk szállást is szerezni.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><span style="text-decoration: underline;"><strong>A jelentkezés módja:</strong></span></p>
<p style="text-align: justify;">- maximum egy oldalas <strong><em>motivációs levél</em></strong>, amelyből kiderül, milyen gyűjteményben dolgozik az illető munkatárs</p>
<p style="text-align: justify;">- <strong><em>rövid szakmai önéletrajz</em></strong><em></em><strong><em><br /></em></strong></p>
<p>Kérjük, hogy jelentkezéseiket egy fájlban (rtf vagy pdf formátumban) a<strong> mafot@mafot.hu</strong> emailcímre küldjék el <span style="color: #ff0000;"><strong>2016. október 15-ig.</strong></span><br /><br /><em>Korlátozott számban a 12 főn felül elfogadunk még jelentkezéseket, ebben az esetben </em><em>azonban a részvétel önköltséges.</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F09%2F06%2Ffelhivas_jelentkezes_a_mafot_workshopjara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F09%2F06%2Ffelhivas_jelentkezes_a_mafot_workshopjara%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F09%2F06%2Ffelhivas_jelentkezes_a_mafot_workshopjara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Felhívás! Jelentkezés a Mafot workshopjára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/09/06/felhivas_jelentkezes_a_mafot_workshopjara#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/11680605" border="0" /></a><br /></p>
workshop
felhívás
muzeológia
vidéki_gyűjtemények
Fényképvédelem
0
2016-10-23 14:18:06
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/2032009_hungarian_20national_20museum_data_hnm_hu_object_1403968.jpeg
https://mafot.blog.hu/2016/07/06/fenykepeszek_es_mutermek_adatai_kutatoknak
Fényképészek és műtermek adatai kutatóknak
2016-07-06T21:52:13+02:00
2016-07-06T21:52:13+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;">A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára közzétette Szakács Margit <em>Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945)</em> című könyvének adattárát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/1910jelmez.jpg" alt="1910jelmez.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Jelmez. Ismeretlen fényképész felvétele 1910 körül. <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/record/2032009/Hungarian_20National_20Museum_data_hnm_hu_object_1227383.html">Magyar Nemzeti Múzeum</a></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><em>"Az 1997-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány már évek óta nem kapható, ezért úgy gondoljuk, hogy azzal őrizzük meg legméltóbban a 2011-ben elhunyt szerző emlékét, ha ez a fotótörténeti kutatások számára fontos alapmű a modern kor technikájával elérhetővé válik. </em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Szakács Margit a kötet adatait több évtizedes munkával gyűjtötte össze a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található fotográfiák feldolgozásával. Adattárát a megjelenés óta eltelt két évtizedben talált újabb adatokkal egészítettük ki, esetenként pontosítottuk, és így tesszük most minden érdeklődő számára elérhetővé.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ezzel azonban a munka korántsem ért véget. Arra kérünk mindenkit, aki a fotográfia történetével foglalkozik, vagy egyszerűen érdeklődik a téma iránt, hogy amennyiben új információval rendelkezik – akkor is, ha esetleg már publikálta azt –, küldje el erre a címre: <a href="mailto:bognar.katalin@hnm.hu">bognar.katalin@hnm.hu "</a></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A fényképészműtermekre vonatkozó file-ok elérhetők a képre kattintva.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumi-informaciok/fenykepeszek-es-mutermek-adatai-kutatoknak"><em><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/verzo.jpg" alt="verzo.jpg" class="imgnotext" /></strong></em></a> <strong><small><a target="_blank" href="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/lmg044%20kicsi.jpg">Mayer György 1865 körül készült felvételének hátoldala</a></small></strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F07%2F06%2Ffenykepeszek_es_mutermek_adatai_kutatoknak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F07%2F06%2Ffenykepeszek_es_mutermek_adatai_kutatoknak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F07%2F06%2Ffenykepeszek_es_mutermek_adatai_kutatoknak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fényképészek és műtermek adatai kutatóknak"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/07/06/fenykepeszek_es_mutermek_adatai_kutatoknak#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8871298" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
adatbázis
műterem
Magyar_Nemzeti_Múzeum
0
2016-11-05 17:15:06
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/1910jelmez.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/06/30/konferenciafelhivas_128
Fotográfusnők / Konferenciafelhívás!
2016-06-30T09:41:13+02:00
2016-06-30T09:41:13+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;">A Magyar Fotótörténeti Társaság közös gondolkodásra hívja a fotótörténettel foglalkozó kutatókat.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/hungarian_20national_20museum_data_hnm_hu_object.jpeg" alt="hungarian_20national_20museum_data_hnm_hu_object.jpeg" class="open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small><strong>Ventillátor előtt olvasó nő, az Elektromos Művek reklámja. MFI, 1930-as évek. <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/record/2032009/Hungarian_20National_20Museum_data_hnm_hu_object_749855.html">Magyar Nemzeti Múzeum</a></strong> </small></p>
<p style="text-align: justify;">A <a target="_blank" href="http://www.mafot.hu">Mafot</a> elnöksége ezért azzal fordul tagjaihoz és mindazokhoz, akiket az alábbi témák, problémák érdekelnek, adják elő kutatásaik eredményeit – egy max. 20 perces előadás keretében – a Társaság soron következő konferenciáján, <strong>2017. május 24-én, Budapesten</strong>.</p>
<p style="text-align: justify;"><em><strong>Kérjük, hogy a maximum egy oldal terjedelmű szinopszisokat <span style="color: #ff0000;">2016. december 31-ig</span> (rtf-formátumban) küldjék el a mafot@mafot.hu e-mail címre. </strong></em><br /><br />Egyetemi hallgatók, doktoranduszok jelentkezését is várjuk. Elfogadunk <em><a target="_blank" href="http://tdk.mmdsz.ro/index.php/segedanyag/7segedanyag"><strong>posztereket,</strong></a></em> videóprezentációt, utóbbi esetében is feltétel azonban az egy oldalas írott szinopszis.<br /><br /><span style="text-decoration: underline;">Az előzetesen javasolt témakörök:</span><br /><br /><em>A <strong>médium történeti megközelíthetősége</strong>:</em> források, fogalmak<br />Fotótörténet(ek): narratívák, hiátusok. //<br /><strong><em>Alkotónők, egyéni pályák</em></strong>, az érvényesülés lehetőségei a fotográfia kezdeteitől napjainkig<br />„Műkedvelő fényképezők” – 19-21. század<br />Fényképésznők a műteremben: inasok, magánzók és iparosok<br />Női fényképezők a vidéki Magyarországon<br />Szakfényképészet, az ismeretek átadása, önképzés, iskolák, műhelyek, határok és átjárások<br />Saját sötétszoba. A labor és a laboráns<br />Riporternők, művésznők, szerkesztők, oktatók és kívülállók<br />Szakmai szervezetek és a nők. Láthatóság, képviselet<br />Mobilitás, elvándorlás<br />Poszthumusz távlatok: hagyatékok, hozzáférés.<br />Kritika és befogadás. Galériák, múzeumok, kurátorok.<br />Kánonképzés az időben. (Ki dönt kiről?)<br />Az új média lehetőségei. Felületek. Önreflexió. Nemek és projektek //<br /><strong><em>Fotó / társadalom:</em></strong><br />A fényképhasználat jellegzetességei. Képcsinálók, képfogyasztók: nők és férfiak<br />„Fotópiac”, célcsoportok. Kodak girl, Spice Cam és szelfibot<br />Nő a képen. Közvetített nőképek. Magazinok, reklámok, szerepek, elvárások – 19-21. század<br />A nemek ábrázolási módozatai, önreprezentáció a fotográfiákon. Profi és privátfotók különbségei és hasonlóságai</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F30%2Fkonferenciafelhivas_128%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F30%2Fkonferenciafelhivas_128%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F30%2Fkonferenciafelhivas_128%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fotográfusnők / Konferenciafelhívás!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/06/30/konferenciafelhivas_128#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8855890" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
konferencia
kánon
fotótörténet
Mafot
fényképésznők
fotóhasználat
0
2017-05-17 20:23:00
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/hungarian_20national_20museum_data_hnm_hu_object.jpeg
https://mafot.blog.hu/2016/06/28/megkerdeztuk_hogyan_es_mikor_erhetok_el_a_fenykepgyujtemenyek_nyaron
Megkérdeztük V. Hogyan és mikor érhetők el nyáron a fényképgyűjtemények?
2016-06-28T16:00:21+02:00
2016-06-28T16:00:21+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><strong><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/csemege.jpg" alt="csemege.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong><a target="_blank" href="http://www.museum-digital.de/hu/portal/singleimage.php?objektnum=27699&imagenr=37941">A Csemege villamosplakátja</a>, 1960-as évek vége/ Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum<a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu"></a></strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>FSZEK Budapest Gyűjteménye</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A könyvtár júliusban zárva lesz, ez idő alatt – részben a zárás alatt végezhető háttérmunkák, részben pedig szabadságolások miatt - a Budapest Gyűjtemény sem szolgáltat. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára</strong> 2016. július 1-től augusztus 31-ig tart zárva.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteménye</strong> 2016. július 19-től augusztus 19-ig lesz zárva.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Náluk nem zár be a kutatószolgálat, de szabadságolás alatt akadozhat a kutatók kiszolgálása. Előzetes egyeztetés alapján tudják fogadni a kutatóikat.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>BTM Kiscelli Múzeum</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A fényképgyűjteményben a kutatószolgálat 2016. július 18-tól augusztus 26-ig szünetel.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;"><strong>E gyűjtemények azonban továbbra is kutathatók online:</strong></span></p>
<p> <a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2016/01/15/megkerdeztuk_iii_7_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek">FSZEK Budapest Gyűjteménye</a></p>
<p><a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2015/10/03/megkerdeztuk_iii_b">Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum</a></p>
<p><a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2015/12/17/megkerdeztuk_iii_6_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek">Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára</a></p>
<p><a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2015/09/25/megkerdeztuk_iii_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek">Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteménye</a></p>
<p>illetve</p>
<p><a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2015/10/24/megkerdeztuk_iii_4_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek">Magyar Mezőgazdasági Múzeum</a></p>
<p><a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2016/03/05/megkerdeztuk_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek">Magyar Képzőművészeti Egyetem fényképgyűjteménye</a></p>
<p><a target="_blank" href="http://fotomuzeum.hu/">Magyar Fotográfiai Múzeum</a></p>
<p><a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2015/11/03/megkerdeztuk_iii_3_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek">Petőfi Irodalmi Múzeum</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F28%2Fmegkerdeztuk_hogyan_es_mikor_erhetok_el_a_fenykepgyujtemenyek_nyaron%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F28%2Fmegkerdeztuk_hogyan_es_mikor_erhetok_el_a_fenykepgyujtemenyek_nyaron%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F28%2Fmegkerdeztuk_hogyan_es_mikor_erhetok_el_a_fenykepgyujtemenyek_nyaron%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük V. Hogyan és mikor érhetők el nyáron a fényképgyűjtemények?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/06/28/megkerdeztuk_hogyan_es_mikor_erhetok_el_a_fenykepgyujtemenyek_nyaron#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8852276" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
gyűjtemény
nyitva_tartás
Megkérdeztük
0
2016-09-06 10:13:13
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/csemege.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/06/01/ajanlo_kotet_mullner_janosrol_es_az_elso_vilaghaboru_budapestjerol
Ajánló. Kötet Müllner Jánosról és az első világháború Budapestjéről
2016-06-01T12:04:04+02:00
2016-06-01T12:04:04+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;">Megjelent <strong><em>Demeter Zsuzsanna</em></strong> és <strong><em>Stemlerné Balog Ilona</em></strong> fotótörténészek közös munkája Müllner Jánosról és az első világháború Budapestjéről! Bejegyzésünkben a <a target="_blank" href="http://www.kiscellimuzeum.hu/"><em>BTM Kiscelli Múzeum</em></a> kiadásában megjelent kötet fantasztikus képanyagából válogattunk. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/cimlap.jpg" alt="cimlap.jpg" class="open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A frissen megjelent könyv címlapja</strong></p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/12130_60.jpg" alt="12130_60.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong>Közönség a pasaréti lövészárok-kiállításon, 1915. augusztus. Fotó: Müllner János, ltsz. </strong><strong>BTM KM 12130.60</strong><small><strong><br /></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/12131_28.jpg" alt="12131_28.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Hadikutya-bemutató a budapesti helyőrség által rendezett jótékony célú, a háborút népszerűsítő katonai sportünnepen, az Ügetőn, 1915. október 3-4. Fotó: Müllner János, ltsz. BTM KM 12131.28<small> </small></strong><small><strong></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/273-1948.jpg" alt="273-1948.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="938" width="648" />Egy tüntető a nők választójogát követelő röplapot próbál átadni egy politikusnak a Parlament előtt, 1917. június 21. Fotó: Müllner János, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, ltsz. 273/1948</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/2016_3_1.jpg" alt="2016_3_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong>Virslievő-verseny a jótékony célú Újságíró-napon, a Nemzeti (Angol) parkban. Karinthy Frigyes mint zsűritag a színpadon, 1918. szeptember 10. Fotó: Müllner János, ltsz. BTM KM 2016.3.1.</strong><strong></strong><small><strong><br /></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/13123_46.jpg" alt="13123_46.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><strong>Ételosztásra váró katonák sora kígyózik a Nyugati pályaudvarnál, 1918. november. Fotó: Müllner János, ltsz. BTM KM 13123.46<br /></strong></p>
<h6 style="text-align: justify;"><strong> </strong></h6>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F01%2Fajanlo_kotet_mullner_janosrol_es_az_elso_vilaghaboru_budapestjerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F01%2Fajanlo_kotet_mullner_janosrol_es_az_elso_vilaghaboru_budapestjerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F06%2F01%2Fajanlo_kotet_mullner_janosrol_es_az_elso_vilaghaboru_budapestjerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ajánló. Kötet Müllner Jánosról és az első világháború Budapestjéről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/06/01/ajanlo_kotet_mullner_janosrol_es_az_elso_vilaghaboru_budapestjerol#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8766472" border="0" /></a><br /></p>
fotótörténet
első_világháború
Aktuális
Ajánló
Stemlerné_Balog_Ilona
Demeter_Zsuzsanna
BTM_Kiscelli_Múzeum
Müllner_János
0
2016-06-28 16:00:48
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/cimlap.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/04/18/szenzor_galeria
Szenzor / Fotótörténeti gif-galéria
2016-04-18T10:00:00+02:00
2016-04-18T10:00:00+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>A fotótörténeti kiállításokhoz nemcsak régi képekre van szükség. Kell kutatás, szakemberek, berendezések, kiállítótér, olykor labor és keretező, olykor nyomda és kasírozás, kütyük és világítás, szállító és biztosító, szponzorok, brand, hírverés, és persze látogató, látogató, látogató.</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><em><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/snz_bl_masolata.jpg" alt="snz_bl_masolata.jpg" class="imgnotext" /></span></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>A <strong>Szenzor Galéria </strong>virtuális<strong> </strong>tárlataival<em> </em>kutatásra és feldolgozásra alapozva szeretnénk az internet adta lehetőségekkel élni. Első fotótörténeti kiállításunk témája a sajtófotó és a fotóhasználatok.</em><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"> <br /></span></span></strong></span></p>
<p style="text-align: right;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><em><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">- f -</span></span></strong></em></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Fényképek a sajtóillusztrációk mögött</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">A digitális világban napjainkban népszerű „animációs gif” file-okat, amelyek képesek egy mozgófilm-részlet, vagy állókép-sorozat végtelenített megjelenítésére, már felfedezte magának a fotótörténet. A sztereofényképek térhatásának visszaadására egy-két éve használják ezt a file-típust, segítségükkel speciális nézőkészülék vagy szemüveg nélkül élvezhetők a képek 3D-ben<strong><a target="_blank" href="http://maimanohaz.blog.hu/2014/04/03/szazeves_sztereofotok_budapestrol_1900" rel="noopener noreferrer"> itt </a></strong></span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">vagy <strong><a target="_blank" href="http://nezopontok3d.hu/szemlere-felsorakozott-sisakos-nemet-katonak/" rel="noopener noreferrer">itt.</a></strong></span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">A „.gif” file-ok arra is kiválóan alkalmasak, hogy megjeleníthessünk egy sajtófotó-történeti témát, nevezetesen azt, hogyan alakultak át a fotóriporterek felvételei sajtóillusztrációkká.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Ehhez az izgalmas munkához a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött napilap-archívumok szolgáltatták a képi forrásokat. A gyűjteményben fennmaradt fénykép-negatívok, amelyeket a Magyar Nap, Szabad Nép, Népszabadság, Esti Hírlap fotóriporterei adtak le a napilapok szerkesztőségében, értékes dokumentumai nemcsak az 1947–1990 közötti Magyarország történetének, de lehetőséget nyújtanak arra is, hogy tanulmányozhassuk a sajtófotográfiában lezajlott változásokat. A hatalmas riportfénykép-archívumokat önmagukban vizsgálva megfigyelhetjük például, hogy hogyan változott az évek múlásával a megörökített témák listája; vagy hogyan közelítették meg ugyanazt a témát különböző fotóriporterek. Ha az archívumban fennmaradt képek mellé megpróbáljuk odatenni a sajtóban megjelent változatot is, a fényképek történetének egy újabb oldala tárul fel.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Virtuális kiállításunkban olyan fotográfiákat mutatunk be, amelyek átestek valamilyen manipuláción, mielőtt megjelentek az újságokban. A különböző (technikai, esztétikai, politikai) okok által vezérelt képmanipulációk a napilapok szerkesztési munkájának eddig feltárt leglátványosabb példái. A képek körbevágása, a háttér eltűntetése gyakori eszközei voltak az újságillusztráció készítésnek, de az esetek többségében nem produkáltak meghökkentő változásokat.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az itt látható „.gif” file-okban a sajtóban megjelent kép és az eredeti fénykép-negatív fokozatosan tűnik át egymásba, így a kiindulás és a végtermék közötti eltérés – reményeink szerint – érzékletesen jelenik meg a kép nézője számára. </span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: right;" align="RIGHT"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><em><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Bognár Katalin</span></span></em></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: right;" align="RIGHT"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><em><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">kurátor</span></span></em></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="RIGHT"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/01a_1.gif" alt="01a_1.gif" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong><small></small><span style="color: #000000;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">Képes tudósítás a rákoskeresztúri Podmaniczky–Vigyázó-kastélyban zajló bírói és ügyészi tanfolyamról (Magyar Nap, 1949. október 8. 4. oldal) </span></span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span style="color: #000000;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">A napilapban megjelent képet az MN 6173 jelzetű riportból választotta a szerkesztő. <span style="color: #000000;">A lap archívumában 10 darab felvétel maradt fenn a riportban, </span></span></span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><span style="color: #000000;">mindegyik Ráth Károly felvétele. A sajtóillusztráció elkészítéséhez az MN 6173/7 jelzetű képet minden oldalról körbevágták. A felvétel jobb széléről egy a lépcsőn heverő letört szobordarab tűnt el. A második világháború pusztításának emléke nem kívánatos elem volt a munkásbíráskodás előkészítéséről szóló képes riportban.</span></span></span></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/02a.gif" alt="02a.gif" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Kép cikk nélkül: A Háztartási Bolt Nemzeti Vállalat megnyitotta századik boltját (Szabad Nép, 1949. június 19. 15. oldal) </span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><strong></strong></span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">A kép a Gajdár Pál által fényképezett SZN 450 jelzetű riportból került a lapba. Ma a gyűjteményben hat felvételt őrzünk e szám alatt, a képek a Budapesten megnyílt új „árudát” örökítik meg kívülről és belülről. A nagyon rossz minőségű nyomdai reprodukció mögött az SZN 450/1 jelzetű kép fedezhető fel. A szűk képkivágás eltűntette a bolt feletti vakolatlan falat és a villamos felsővezeték frissen helyreállított felfüggesztését. Az újságban a kép részletei kivehetetlenek, csak az eredeti felvételen látszik például a vörös csillag és a Kossuth-címer a bolt bejárata fölött.</span></span></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/03a.gif" alt="03a.gif" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">A Szabad Nép 1950. augusztus 20-i Képes Mellékletének címlapja: „Szőczei Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas kovácsa, Juhász Józsefné turai parasztasszonnyal, a Pestmegyei Tanács alelnöknőjével és Papp Miklós tüzértiszti iskolai hallgatóval olvassák Népköztársaságunk alaptörvényét”</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">A Szabad Nép archívumában az SZN 1247/c jelzetű riport, amelyben a címlapon szereplő embereket Bass Tibor fotóriporter megörökített, a „Munkás-paraszt-katona csoport (Szőczei)” címet viseli, és hat felvételt tartalmaz. A beállított jelenetek egyikét sem a Parlament előtt vette fel a riporter, a törvényhozás házával összemontírozott csoportkép az 1949-ben életbe lépett alkotmány vizuális legitimációját szolgálta.</span></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/04a.gif" alt="04a.gif" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Kép cikk nélkül „»A varsói határozatok a békeszerető emberek újabb százezreinek nyitották fel a szemét és az eddigi közömbösöket is a béketábor harcos tagjai mellé sorakoztatták fel« – mondotta Ratulovszky János vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a MÁVAG dolgozóinak pénteki békenagygyűlésén. A gyűlés résztvevői hosszú percekig tartó tapsviharral, lelkes hozzászólásokkal fejezték ki: megértették és magukévá tették a II. Békevilágkongresszus határozatait.” (Szabad Nép, 1950. december 16. 3. oldal.)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">A gyűlés résztvevőiről csak az SZN 1506/1 jelzetű felvétel maradt fenn a hat képet tartalmazó riportban (Gajdár Pál felvételei). A lapban megjelent változatról eltűnt a háttér, így ha csak az újságillusztrációt nézzük, a négy emberből álló csoportkép nem érzékelteti a gyűlés nagyságát. Valószínű, hogy a teremben túl sötét volt ahhoz, hogy egyszerre több embert tudjon a riporter lefényképezni, és a sajtóban megjelent képet is azért retusálhatták, mert túl sötét lett az eredeti felvétel. Ha összehasonlítjuk a Szabad Nép archívumának nyilvántartó füzetében rögzített riportcímet a lapban megjelent képaláírással, felmerül a gyanú, hogy az újság a gyűlésnek a ténylegesnél nagyobb jelentőséget akart tulajdonítani. A fénykép-riportok listájában ugyanis a „MÁVAG Békegyűlés” meghatározás szerepel, a lapban a képaláírás már a „békenagygyűlés” szót használja. (A Szabad Nép egyébként a gyűlésen beszédet tartó személy rangjával kapcsolatban is „fölfelé tévedett”: Ratulovszky János valójában a budapesti rendőrfőkapitány helyettese volt.)</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/05a.gif" alt="05a.gif" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>„<span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">Rákosi Mátyás elvtárs a minisztertanács nevében megkoszorúzza Kossuth emlékművét.” (Szabad Nép 1952. szeptember 20. 1. oldal)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az SZN 2423 jelzetű riportban, amelyet felhasználtak a lapban megjelent illusztrációhoz, nyolc felvétel maradt fenn, valamennyi Bass Tibor felvétele. A nyomtatásban megjelent képet két felvételből rakták össze: SZN 2423/6 örökíti meg a koszorút, SZN 2423/1-en látható Rákosi Mátyás az emlékmű mellett. A fotóriporternek nem sikerült a megfelelő szögből lefényképeznie Rákosit és az emlékművet együtt, de a vezető megörökített arckifejezése sem jelenhetett meg nyomtatásban. (Az eredeti felvételen Rákosi lefelé néz, vagy le van csukva a szeme, a Szabad Népben megjelent képen előre tekint.) Rév Miklós, a Szabad Nép és a Népszabadság fotóriportere visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az ilyen helyzetekben mi volt a megoldás: „A párt legfontosabb emberét nehéz volt fotografálni, nem volt jó fényképarca. De nagyon szigorúan vették, hogy csak olyan fotó jelenjen meg róla, amely rokonszenvesnek, mindig derűsnek mutatja. Ezért állandóan volt a szerkesztőségben 30-40 kivágott fej, amelyeket megfelelőknek ítéltek. Ha úgy adódott, hogy nem sikerült róla kedvező felvételt készíteni a helyszínen, akkor ezekből a képekből kellett az ideálisat bemontírozni. Volt egy remek kezű retusőr a lapnál, aki a kivágott fejképről lefejtette a papírt egészen az emulzióig, így könnyen fel lehetett használni a fejet. Ő azt is meg tudta oldani, hogy az összhatás anatómiai szempontból megfelelő legyen. Nem lehetett észrevenni semmit…” (Fotóművészet 1986/3. 43. oldal)</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/06a.gif" alt="06a.gif" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Képes tudósítás az országgyűlés üléséről. „Rákosi Mátyás elvtárs beszámolóját tartja az országgyűlés hétfői ülésén” (Szabad Nép 1952. december 16. 1. oldal)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az archívum két felvételt őrzött meg az SZN 2583 jelzetű riportban (mindkettőt Bass Tibor fényképezte), a lapban megjelent illusztráció az SZN 2583/1 jelzetű képből készült. A negatívokat tároló tasakon szerkesztői utasítás olvasható: „kijelölés szerint szabad használni.” A negatív felső szélénél egy vonal jelzi, hogy hol kellett a retusőrnek a kép bal és jobb szélét összecsúsztatni. Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes így közelebb került Rákosi Mátyáshoz, és ehhez a változtatáshoz két képviselőt ki kellett retusálni a háttérből. Rákosi bal könyöke az eredeti felvételen túlságosan eltakarja Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, ezért a retusőrnek az ő alakját is át kellett alakítania. Az ideális megjelenés a személyi kultusz éveiben Rákosi mellett a többi vezetőnek is kijárt.</span></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> <img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/07a.gif" alt="07a.gif" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Képes tudósítás a komlói építkezésekről. „Az új városrész legszebb részén, a Kökönyösben az új lakóházak hosszú sora emelkedik. Ma már öt-hatezren élnek itt a szebbnél-szebb lakásokban. Vokó Imre sztahanovista vájár, a felszabadulási hét egyik hőse, kétszobás, gyönyörűen berendezett lakásban él családjával.” (Szabad Nép, 1953. április 3. 3. oldal)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">A lakásbelsőt ábrázoló kép mellett két másik felvételt is felhasználtak a lapban közölt cikkhez az SZN 2777 jelzetű riportból (ma 16 felvételt tartalmaz, valamennyit Rév Miklós fényképezte). A nagyon rossz minőségű reprodukción a részletek teljesen eltűntek. Az eredeti felvételen a szoba berendezése mellett az is jól látható, hogy a jelenet megörökítéséhez mesterséges fényre volt szükség: a kép bal szélén megjelenik a lámpát tartó férfialak egy részlete.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/08a.gif" alt="08a.gif" class="imgnotext" /></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Képes tudósítás: „Munkavédelmi őrjárat az építőiparban” (Népszabadság, 1957. május 22. 9. oldal)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az SZN 5301jelzetű riportban ma 18 felvétel található, a negatívokat 1957. május 4-én adta le a Népszabadság szerkesztőségében Wormser Antal fotóriporter. A képek közül négyet választottak ki a cikk illusztrálására. A lap nyomása itt sem teszi lehetővé a részletek tanulmányozását, és a cikk szövegéből is csak közvetetten derül ki, hogy a tudósítás – legalábbis részben – az 1956-os forradalomban megsérült épületek helyreállítását dokumentálja. A lap nyilvántartó füzetében rögzített cím („Baleseti riport az építőiparban”) sem utal a képek és a forradalom kapcsolatára.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">Az itt bemutatott kép az </span></span><span style="color: #000000;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">Üllői út 63. sz. alatti Tátra mozi felújítását örökíti meg. Az újságillusztráción nehezen kivehető TÁTRA felirat az eredeti negatívon </span></span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">(SZN 5301/11) </span></span><span style="color: #000000;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">jól olvasható. A mozi mellett nyíló Berzenczey utcában 1956. október 24-én létrejött felkelőcsoport több ízben harcba szállt nemcsak a szovjet erőkkel, hanem a magyar rendőri és katonai alakulatokkal is. Ennek a harcnak az emlékét őrzik a lövésnyomok és az „AKNA” felirat a mozi oldalfalán. </span></span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><span style="color: #000000;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span size="3"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/09a.gif" alt="09a.gif" class="imgnotext" /></span></span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span style="color: #000000;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Képes tudósítás: „Szombat délután Budapesten” (Népszabadság, 1959. augusztus 29. 11. oldal)</span></span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az újságban megjelent egész oldalas, hat képpel illusztrált összeállítás azt írja le, mivel töltik a szabadidejüket a budapestiek munka után egy szombat délután. Az SZN 7335 jelzetű fotóriport, amelyből a képeket válogatták, Kéri Dániel, Rév Miklós és Wormser Antal 48 felvételét tartalmazza. Az illusztrációk között van egy esküvői, egy játszótéri és egy kártyázó férfiakat ábrázoló jelenet, egy fodrász szövetkezetben készült kép, és egy országúton haladó személyautókat ábrázoló kép. A hatodik (és az újságlapon is a jobb alsó sarokban elhelyezett) illusztráció az itt bemutatott kép, amelyen egy italbolt előtt alkoholfogyasztástól elnehezült férfi álldogál, és melynek felirata a lapban: „Ez aztán a »kellemes« szombat délután!” </span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az 1956-os forradalom leverése után az emberek életkörülményeinek több figyelmet szentelő új irányelvek lehetővé tették, hogy a szabadidejüket Lenin és Sztálin műveinek tanulmányozásával értelmesen eltöltő munkások képei mellett olyan ideológiamentes sajtófotók és újságillusztrációk is készülhessenek, amelyek például frizurát csináltató nőket vagy kártyázó férfiakat ábrázolnak. Ez a változás magyarázhatja azt, hogy míg az alkoholizmus téma korábban nem, vagy csak szigorúan elítélő vélemények kíséretében jelent meg a Népszabadságban, addig a szóban forgó 1959-es összeállítás humoros formában mutatja be az italozást mint elutasítandó időtöltést. Mindenesetre a kép bal oldala, ahol az eredeti felvételen az italbolt előtt beszélgető férfiak láthatóak, nem jelent meg a lapban.</span></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/10a.gif" alt="10a.gif" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Képes tudósítás Kádár János látogatásáról az Ikarus-gyárban. „Kádár elvtárs Tihanyi Rudolf esztergályossal.” (Népszabadság 1962. március 4. 3. oldal)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">Az egész oldalas tudósítás két képet közöl a Rév Miklós által készített, 48 felvételt tartalmazó SZN 9825 jelzetű riportból. Az itt látható újságillusztráció elkészítéséhez a retusőr eltűntette Kádár János és Tihanyi Rudolf környezetét és közelebb helyezte egymáshoz a két férfit. A változtatást minden bizonnyal az indokolta, hogy a nyomdatechnikai adottságok miatt a képszerkesztő Rév Miklós feleslegesnek és zavarónak ítélte a háttérben álló alakokat és az előteret uraló munkapadot. A kép átalakítása azonban ideológiai célt is szolgált: a Kádár mögött álló bőrkabátos, kalapos kísérők eltűntetésével a politikus nem mint az ország nehezen megközelíthető első számú vezetője jelenik meg, és így már semmi nem vonja el a figyelmet az egyszerű gyári munkással közvetlenül és kedélyesen elbeszélgető vezető alakjáról. </span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/11a.gif" alt="11a.gif" class="imgnotext" /></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span size="3">Képes tudósítás az országgyűlés tanácskozásáról. „Németh Károly felszólalása” (Esti Hírlap, 1973. március 22. 10. oldal)</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">A parlamenti ülésről Bozsán Endre fotóriporter 25 felvételét őrizzük az Esti Hírlap archívumában, az újságban ezek közül csak ez az egy kép jelent meg. Németh Károly (az MSZMP budapesti bizottságának titkára) körül szinte teljesen kiretusálták a parlamenti környezetet, bizonyára megint csak a korlátozott nyomdatechnikai lehetőségek miatt. A kép körbevágásával eltűnt a Németh közelében ülő, a felszólalót figyelő Kádár János is.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;"><small><span style="color: #000000; font-family: helvetica,arial,sans-serif;" color="#000000"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"> </span></span></span></small></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F04%2F18%2Fszenzor_galeria%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F04%2F18%2Fszenzor_galeria%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F04%2F18%2Fszenzor_galeria%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szenzor / Fotótörténeti gif-galéria"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/04/18/szenzor_galeria#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8603138" border="0" /></a><br /></p>
gif
manipuláció
sajtófotó
sajtótörténet
virtuális_kiállítás
Szenzor
Bognár_Katalin
1
2016-11-05 17:15:09
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/snz_bl_masolata.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/04/12/megkerdeztuk_iv_1_bekerulnek-e_a_koztudatba_a_kozgyujtemenyek_online_elerheto_reszei
Megkérdeztük. IV/1. Bekerülnek-e a köztudatba a közgyűjtemények online elérhető részei?
2016-04-12T09:46:01+02:00
2016-04-12T09:46:01+02:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Ezúttal azt kérdeztem, bekerülnek-e a köztudatba a közgyűjtemények online elérhető részei.<br /></em></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><b>Bata Tímea—Gebauer Hanga</b> (Néprajzi Múzeum):</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Azt azért nem mondanánk, hogy benne vannak a köztudatban, <a href="http://public.neprajz.hu/main.php?ab=neprajz&tmpl=neprajz"><strong style="font-style: inherit;">de aki ismeri, az használja a felületeinket,</strong></a><span style="font-style: inherit; font-weight: inherit;"> és sok a visszatérő online kutató is. A kutatószolgálat működése során határozottan észlelhető a fényképgyűjteményi és a többi gyűjteményi adatbázis látogatottsága, ennek több jele van:</span></span><span face="Helvetica Neue, Segoe UI, Helvetica, Arial, Lucida Grande, sans-serif"><span style="font-size: small;" size="2"></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">- kutatók (szakemberek, de lelkes helytörténészek, stb. is) az online adatbázisra hivatkozva érdeklődnek további anyagok iránt vagy rendelnek képeket</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">- különféle internetes felületeken, Facebookon az oldalról leszedett, vízjeles képekkel találkozunk</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">- amikor átmenetileg nem működött az online adatbázis, többen személyesen jöttek az intézménybe, arra hivatkozva, hogy ott nem jártak sikerrel</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">- minden rekordhoz tartozik egy üzenő fül, innen is kapunk a képre vonatkozó pontosításokat, kérdéseket.</span><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/meinl.jpg" alt="meinl.jpg" class="open-in-modal" /> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><small><strong>Meinl Kávé-tea szaküzlet, 1930. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. <a target="_blank" href="http://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=objekt&oges=32473" rel="noopener noreferrer">Forrás.</a></strong></small><br /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b>Török Róbert</b> (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)<span style="color: #000000;" color="#000000"><br /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Az Arcanum által létrehozott adatbázisok (pl: Hungaricana) tekintetében egyre népszerűbbé váltak az utóbbi években a közgyűjtemények online részei. A közösségi felületek (Facebook, Twitter) stb. elterjedésével pedig egyre gyakrabban látjuk, hogy megosztják képeinket. Ez évtől kötelező elemként digitális stratégiával kell rendelkeznie a közgyűjteményeknek és ez mindenképpen a tudatossághoz és az online publikációk bővüléséhez fog vezetni. Erre épülve egyre több digitalizálással kapcsolatos konferenciát, találkozót, szakmai megbeszélést szerveznek. A közmunkaprogramoknak (MANDA, MNM) köszönhetően egyre nagyobb számban válnak elérhetővé muzeális digitális anyagok. A háttérben tudatos feltárás zajlik. Ez vonatkozik intézményünkre is, a folyamatos digitalizálást a felöltés és az online hozzáférés követi, <a target="_blank" href="http://mafot.blog.hu/2015/10/03/megkerdeztuk_iii_b" rel="noopener noreferrer">jelenleg négy rendszerben dolgozunk,</a> amely elérhető a kutatók számára is (Múzeum digitár, Hungaricana, Huntéka, MANDA). Múzeumunk az elmúlt két évben tette lehetővé az online dokumentumok, műtárgyak kihelyezését. Jelenleg mintegy 25 000 tétel kutatható így. Tapasztalatink szerint a kutatók és a sajtó részéről nagy az érdeklődés. Érezhetően az elmúlt évben már csökkenő tendenciát mutat a helyben kutatni vágyók száma. Ellenben a távkutatók és képet kérők száma ezzel arányosan növekedett.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/veszprem.jpg" alt="veszprem.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><small><strong>Centrum Áruház kirakata, Veszprém, 1985. <span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.</span><a target="_blank" href="http://www.museum-digital.de/hu/portal/index.php?t=objekt&oges=24198" rel="noopener noreferrer"> Forrás</a>.</strong></small></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><b>Barakonyi Szabolcs</b> (Index)</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Azt gondolom, hogy bár egy újság figyelme sok mindenre kiterjedhet, mindenféle dolog kerülhet a látóterébe, de csak ebben bízni egy közgyűjteménynek nem szabad. A közgyűjtemények érdeke, hogy a sajtón keresztül is megpróbálják elérni a közönséget. Erre a legjobb dolgok a kreatív projektek, amelyek egy időszakon keresztül több megjelenéssel számolnak. Szerintem ilyesmire lehet találni felületeket, csak viszonylag kész, de rugalmas koncepció kell hozzá.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Mi a Fortepannal szoros együttműködésben dolgozunk. Gyakran linkkel is, de az Indexen egy külön dizájnnal készült melléklettel emeljük ki, hangsúlyozzuk a tartalom forrását. Mivel ez egy, a felek kölcsönös együttműködésén alapuló megoldás, így ha változtatásra van szükség, megbeszéljük, megcsináljuk. Ahogy figyelem, a Fortepant egyre többen hivatkozással használják, de sajnos még mindig akadnak, akik nem. Az Indexnél a forrás jogtisztasága mindenek előtt levő szempont. Így hivatkozunk más, közösségi, képes tartalmak átvételekor is.</p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">Az online felületeken jellemző a naiv felhasználások mögé bújtatott jogszerűtlen képhasználat. A legnevetségesebb: „forrás:internet” megjelölés. Sokan úgy kezelik, mintha egy képnek nem lenne szerzője, csak úgy felbukkanna az interneten. Egy képnél természetesen mindig tudható, hogy szerző áll mögötte. Azt látom még, hogy a nagyobb olvasottsággal rendelkező kiadványok ezt már nem teszik, nem merik megtenni. Természetesen hibák mindig becsúsznak.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F04%2F12%2Fmegkerdeztuk_iv_1_bekerulnek-e_a_koztudatba_a_kozgyujtemenyek_online_elerheto_reszei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F04%2F12%2Fmegkerdeztuk_iv_1_bekerulnek-e_a_koztudatba_a_kozgyujtemenyek_online_elerheto_reszei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F04%2F12%2Fmegkerdeztuk_iv_1_bekerulnek-e_a_koztudatba_a_kozgyujtemenyek_online_elerheto_reszei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük. IV/1. Bekerülnek-e a köztudatba a közgyűjtemények online elérhető részei?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/04/12/megkerdeztuk_iv_1_bekerulnek-e_a_koztudatba_a_kozgyujtemenyek_online_elerheto_reszei#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8590098" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
adatbázis
gyűjtemény
digitalizálás
Megkérdeztük
1
2016-12-11 13:56:55
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/meinl.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/03/05/megkerdeztuk_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek
Megkérdeztük III/8. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?
2016-03-05T11:20:11+01:00
2016-03-05T11:20:11+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Sorozatunk következő részében a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Gyűjteményét <strong>Bojtos Anikó</strong> mutatta be.</em></span><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em></em></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/j_viii_54-01taormina.jpg" alt="j_viii_54-01taormina.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em><small><strong>A</strong></small></span><small><strong> taorminai görög színház romjai, albumin, 1895-1900 körül. / MKE Leltári szám: 4071. H. sz. J.VIII.54</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A <em><strong>Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény</strong></em> mintegy <strong>tizenkétezer</strong>, zömében 19. századi <strong>fotográfiát őriz</strong>. Az Egyetem elődintézménye – a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde – 1871-es alapítása óta kiemelt figyelmet fordított az oktatók és hallgatók munkáját támogató, európai színvonalú könyvtári állomány kialakítására. A nyomtatott könyvek mellett különböző sokszorosító grafikai eljárásokkal készített, pazar kivitelű műlapokat, majd fotográfiákat is beszereztek kiemelten ügyelve arra, hogy az alapítás événél korábban megjelent kiadványok is helyet kapjanak a gyűjteményben.</span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/1753-01nagytarpatak.jpg" alt="1753-01nagytarpatak.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><small><strong>A nagytarpataki felső vízesés, Divald Károly felvétele, albumin, 1885 / MKE 1753-01 </strong></small></span></p>
<p style="text-align: justify;">A fotográfiai mappákat ugyanazon tematikus szisztéma szerint dolgozták fel, mint a könyveket. Az 1920-as – Lyka Károly által véghezvitt – intézményi reformot követően a felhalmozódott fotóanyagot nem használták többé oktatási segédanyagként.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/04beszedes.jpg" alt="04beszedes.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Szent-olaj-tartó szaru az esztergomi kincstárból, Beszédes Sándor felvétele, albumin, 1879 körül</strong> </small></p>
<p style="text-align: justify;">A régi grafikatároló szekrények polcain megőrződött mappákra csak az 1990-es években bukkantak rá újra. Ekkor kezdődhetett meg – <strong><em>Blaskóné Majkó Katalin</em></strong> igazgató asszony szorgalmazására – szakszerű feldolgozásuk is, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának két fotótörténésze,<em> L. Baji Etelka</em> és <em>Varga Judit</em> segítségével, akik jelentősebb alkotók munkáit tartalmazó mappák esetében egyedi leírásokat is készítettek. Ezt a munkát folytatta <em>Peternák Miklós</em> 2015-ben, nagymértékben kibővítve az egyedileg leírt fotográfiák körét.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/s_v_44-10torytelcs.jpg" alt="s_v_44-10torytelcs.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Az egyik pályamű fő alakjáról készült fénykép az Erzsébet kiránynőnek szánt emlékmű-pályázatról. </strong></small></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Erdélyi Mór felvétele, celloidin, 1903 / MKE Leltári szám:3114. H.sz.S.V.44 </strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>HOGYAN LEHET A MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYBEN KUTATNI?</strong> <br />Első lépésként a kutatáshoz<a target="_blank" href="http://www.mke.hu/konyvtar" rel="noopener noreferrer"><strong> e-mailben, vagy telefonon kell engedélyt kérni a gyűjtemény vezetőjétől</strong> </a>a kutatási téma, illetve a kikérni kívánt anyag szerzőjének, és a mappa címének megjelölésével. Ezután időpont-egyeztetést követően kezdhető meg a munka. A fényképeket csak kesztyűs kézzel szabad megfogni, ételt és italt tilos a terembe bevinni.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/5618-03strobl.jpg" alt="5618-03strobl.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <small><strong>Stróbl Alajos szobra mellett. Stróbl Marianne felvétele<span class="style13">, 1912 / MKE <span class="style14">Leltári szám: 5618. H.sz.: S.V.58.</span></span><span class="style14"><br /> </span></strong></small></span></p>
<p style="text-align: justify;"><br /><strong>ONLINE HOZZÁFÉRÉS</strong><br /><strong>A Művészeti Gyűjtemény jelentős részéről megtekinthetőek digitális nézőképek</strong> az online képadatbázisban, mely<a target="_blank" href="http://corvina.mke.hu:8080/WebPac.imagdb/CorvinaWeb" rel="noopener noreferrer"> <strong>ezen a linken</strong></a> érhető el. A netes felületen szerző, cím és tárgyszó alapján kereshetünk rá a fényképekre, segítség gyanánt a könyvtári <a target="_blank" href="http://corvina.mke.hu:8080/targyszavak/" rel="noopener noreferrer"><strong>tárgyszórendszer</strong></a> is a kutatók rendelkezésére áll. Ezenkívül 1642 fénykép nézőképe és adatai a <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/" rel="noopener noreferrer"><strong>www.europeana.eu</strong></a> online adatbázisban is elérhetők.</p>
<p style="text-align: center;"><br /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/6520-10fabinyi_lili.jpg" alt="6520-10fabinyi_lili.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span><small><strong>Andrássy úti hadikórház, Fabinyi Lili felvétele, 1915 / MKE Leltári szám: 6520/1. H. sz. J.VII.62</strong></small><br /><strong></strong></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>FELHASZNÁLÁS</strong><br />A gyűjteményben található műtárgyak publikációban történő felhasználásához nyomdai minőségű reprodukciót tudunk biztosítani. A felhasználás jogszerűségének biztosítása érdekében felhasználási szerződést kötünk az igénylővel. A szerződés aláírását követően a megállapodás szerinti adathordozóra mentjük a képeket, melyeket természetesen csak a szerződésben megállapított módon és ideig használhat fel az engedélykérő.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F03%2F05%2Fmegkerdeztuk_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F03%2F05%2Fmegkerdeztuk_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F03%2F05%2Fmegkerdeztuk_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük III/8. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/03/05/megkerdeztuk_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8445962" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
adatbázis
gyűjtemény
Magyar_Képzőművészeti_Egyetem
Megkérdeztük
0
2016-04-18 10:01:14
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/j_viii_54-01taormina.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/01/23/a_hatalom_kepei
A hatalom képei
2016-01-23T14:23:24+01:00
2016-01-23T14:23:24+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">A brémai egyetem történettudományi tanszéke által szervezett, </span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><i><b>Picturing Power. Photography in Socialist Societies </b></i></span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">angol nyelvű konferencia a fotográfia és hatalom témáját igyekezett több oldalról megközelíteni a volt szocialista országok vonatkozásában. Az inkább műhelyszemináriumra emlékeztető összejövetel csakugyan nemzetközi volt: a németországi előadók mellett érkeztek szakemberek Csehországból, Romániából, Lengyelországból, Oroszországból, Franciaországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Magyarországról. A zömében történész előadók között voltak egyetemi oktatók, kutatóintézetekben és gyűjteményekben dolgozó kutatók. Az első este egyetlen felvezető előadás hangzott el: <em><a href="https://cs.wikipedia.org/wiki/Dana_Kyndrov%C3%A1">Dana Kyndrová</a></em> cseh fotográfus beszélt az 1990 előtti munkájáról, képeiről.</span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: trebuchet ms,geneva,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/programm-fotografie-2015-11-25-1-e1448967193121.jpg" alt="programm-fotografie-2015-11-25-1-e1448967193121.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: trebuchet ms,geneva,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif; font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3">A következő három napon öt témakörben hallhattunk előadásokat, amelyek érintették a mindennapi fényképezést, a nyomtatásban megjelenő fényképek problémakörét, az egyes politikai vezetők fényképi reprezentációit, a fotográfiai közélet témáját, és az ellenállás fényképi lehetőségeit. Az előadások tehát a fényképezés különböző aspektusait vizsgálták, többféle megközelítéssel (történeti, esztétikai, antropológiai) tárgyalták a fotográfia és a hatalom kapcsolatát és a hatalom fogalma is különböző módokon jelent meg az egyes előadásokban. A témák és a vizsgálati szempontok változatossága, valamint a széles földrajzi merítés egy igen sokszínű konferenciát eredményezett, <strong>az előadások közös nevezője talán abban ragadható meg, hogy mindegyik téma azt vizsgálta, hogyan befolyásolta a kommunista-szocialista ideológia és hatalom a fotográfia különböző t</strong></span></span><span style="font-size: medium;" face="Times New Roman, serif"><span size="3"><strong>erületeit.</strong></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><em>Maria Alina Asavei</em> a romániai szocializmus mindennapjait megörökítő fényképekről és a fénykép alapú művészeti alkotásokról tartott előadást, utóbbi témához <em><a href="https://ro.wikipedia.org/wiki/Ion_Grigorescu">Ion Grigorescu</a></em> műveit hozva példaként.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><em>Gilles De Rapper</em> és <em>Anouck Durand</em> francia kutatók antropológia terepmunkával gyűjtöttek és digitalizáltak számos családi fényképet Albánia szocialista időszakából, és előadásukban bemutatták, hogyan jelennek meg az albán családi felvételeken a politikai hatalom mindenütt jelenlévő nyomai.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><em>Stefan Guth</em> előadásában a kazahsztáni atomváros Sevcsenko (ma: Aktau) hivatalos propagandában megjelenő képi ábrázolásairól értekezett. A brémai Kelet-Európa Kutatóintézet igazgatónője, <em>Susanne Schattenberg</em> készülő Brezsnyev-életrajza kapcsán beszélt a szovjet vezető fénykép-ikonográfiájáról. Előadása során bemutatott számos olyan fényképet Brezsnyevről, amelyek csak a közelmúltban váltak ismertté a zárolt oroszországi anyagok kutathatóvá tétele után. Értelmezési lehetőségeket villantott fel, miként illeszthetők a hivatalos portrék sorába ezek az újonnan felbukkant fotográfiák és a pártfőtitkár kevesek által ismert,<a target="_blank" href="http://www.gettyimages.com/detail/news-photo/soviet-leader-leonid-brezhnev-general-secretary-of-the-news-photo/51347678" rel="noopener noreferrer"><em><strong> nyugati filmsztárokat idéző fényképe. </strong></em></a></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><em>Jakub Szumski</em> lengyel történész Edward Gierek (a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1970-1980 közötti főtitkára) hivatalos fényképeit elemezte; rámutatott arra, hogy a személyi kultusszal való leszámolás milyen változásokat hozott a vezető képi megjelenítésében. A Gierekről készült hivatalos fényképek a témák és a témák megközelítése szempontjából is sok hasonlóságot mutatnak a Kádár Jánosról készült riportfényképekkel.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">A Németországban élő, szlovén származású <em>Tanja Zimmermann</em> a nyugati képes sajtóban és a jugoszláv kiadványokban megjelent Tito fényképeket elemezte. A kutató külön figyelmet szentelt annak, hogy a jugoszláv vezetőt sokszor örökítették meg kutyájával együtt. Témájának érdekes magyar kapcsolódási pontja, hogy Tito a Sztálinnal való szakítása után Magyarországon (és Lengyelországban is) megkapta az „Az imperializmus láncos kutyája” elnevezést.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/szn2227-5.jpg" alt="szn2227-5.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <strong><span style="background: transparent none repeat scroll 0% 0%;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2">Május elsejei felvonulás. "Tito, az imperializmus láncos kutyája"Budapest, 1952</span></span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><span style="background: transparent none repeat scroll 0% 0%;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2">Bass Tibor felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár (SZN 2227-4)</span></span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong> </strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">További előadások szóltak Angola és Mozambik szocialista korszakában készült, vezetőket megörökítő felvételeiről (<em>Nadine Siegert</em>), a Német Demokratikus Köztársaság globalizmust sugalló propaganda fényképeiről (<em>Yvonne Robe</em>l), és nyugatnémet fotóriporterek által az NDK-ban készült fotográfiákról (<em>Annette Vowinckel</em>). Két előadás csehszlovák témát tárgyalt:<em> Eva Pluharova-Grigiene</em> a csehszlovák fotográfiai közélet nemzetközi kapcsolatairól beszélt, <em>Martina Winkler</em> pedig az 1968-as prágai események fényképeit elemezte. További szovjet témájú előadások is elhangzottak a konferencián: <em>Daria Zaitseva</em> a dokumentarista fotográfia és a hatalom viszonyát vizsgálta, <em>Ulrike Huhn</em> pedig a sztálini időszak riportfényképezési lehetőségeit elemezte.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">M<span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">agyarországi témával négy előadó foglalkozott. Az én előadásom (</span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><i>Photographs left out from the Newspapers. The Photographs behind the Newspaper Illustrations /„Ami az újságokból kimaradt. Fényképek az újságillusztrációk mögött</i></span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">”) az 1945 és 1991 között működött napilapok – a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött –, fénykép-archívumainak kutatásán alapult. Az előadás </span></span><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">egy folyamatban lévő kutatás részeredményeit közölte; a témám alapvetése és néhány eredménye elolvasható a <a target="_blank" href="http://www.fotomuveszet.net" rel="noopener noreferrer"><em><strong>Fotóművészet</strong></em></a> 2015/4. számában.</span></span> <br /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/lap2.jpg" alt="lap2.jpg" class="imgnotext" height="774" width="423" />Szabad Nép, 1949. október 23. 12. oldal</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2">Képes tudósítás a budapesti Kilián utcai iskola megnyitásáról</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2"><img src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/szn667-4.JPG" alt="szn667-4.JPG" class="open-in-modal" /></span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2">Ünnepség a Kilián utcai iskola megnyitása alkalmából. Budapest, 1949</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2">Ismeretlen felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, SZN 667/4.</span></span></strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><em><strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2">Az 1949-1953 közötti időszakban Magyarországon, Rákosi Mátyás hatalmának csúcspontján, a vezetők személyi kultuszának nyomait az élet minden területén megörökítették a Szabad Nép fotóriporterei. A lap fénykép-archívuma rengeteg ilyen, kötelező feladatként elkészített felvételt őriz. A Rákosi-, Sztálin-, Lenin-portrékat, buzdító feliratokat is ábrázoló jelenetek azonban ritkán kerültek be az újságba. A szerkesztői akarat, talán a fotórovat vezetőjének, Rév Miklósnak köszönhetően, számos esetben elegendőnek találta a szövegekben elhelyezett ideológiai útmutatást, így az illusztrációk ténylegesen az aktuális eseményekre koncentrálhattak. A Kilián utcai iskola megnyitását dokumentáló riportban (SZN 667) ma tizenegy felvétel található, ezek közül kettő került be a lapba.</span></span></strong></em></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <br /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><em>Kiss Eszter</em> potsdami kutató, most készülő PhD-disszertációjának részeként a Kádár-korszak Magyarországának fényképkiállítási gyakorlatát elemezte Féner Tamás fotográfus tárlatainak példáján. </span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><em>Isotta Poggi</em> (Amerikai Egyesült Államok, Getty Research Institute) és <em>Cristina Cuevas-Wolf</em> (Amerikai Egyesült Államok, Wende Museum of the Cold War) előadása az intézményeikben őrzött magyar vonatkozású anyagok feldolgozásán alapult. A két intézmény 2017-re kiállítást tervez „</span></span><em class="western"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">Standing Apart: Photography and the Visual Arts in Cold War Hungary” </span></span></em><em class="western"><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><span style="font-style: normal;">címmel, és a Brémában elhangzott előadásaikban a kiállítást megalapozó kutatások részeredményeit mutatták be. Isotta Poggi előadása a Köztársaság téri pártház 1956-os védőinek képeit felhasználó későbbi művészeti alkotásokat elemezte, Cristina </span></span></span></em><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">Cuevas-Wolf pedig a Kádár-korszakban nyomtatásban megjelent, Magyarországot bemutató fényképalbumokat.</span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/life.jpg" alt="life.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong>J</strong><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: small;" size="2"><strong>ohn Sadovy képe a Köztársaság téri pártház védőiről a Life magazinból <a target="_blank" href="https://iconicphotos.wordpress.com/2010/11/06/hungary-1956-john-sadovy/" rel="noopener noreferrer"><em>via</em></a></strong><br /></span></span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: center;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;" face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3">A konferencia során lehetőség nyílt az eszmecserére: az előadók és a résztvevők megpróbáltak kapcsolódási pontokat találni, hasonlóságokat és különbségeket felfedezni egymás témáinak megfigyeléseivel kapcsolatban. A konferencia összegzéséhez, az előadások publikálásához azonban elméleti kérdéseket és bizonyos fogalmakat (<em>cenzúra, manipuláció, mindennapi fotográfia</em>) kell - az előadók együttgondolkodásával - tisztázni.</span></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; line-height: 150%; text-align: right;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><em><span face="Times New Roman, serif"><span style="font-size: medium;" size="3"><b>Bognár Katalin</b></span></span></em></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F01%2F23%2Fa_hatalom_kepei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F01%2F23%2Fa_hatalom_kepei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F01%2F23%2Fa_hatalom_kepei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A hatalom képei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/01/23/a_hatalom_kepei#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8304260" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
konferencia
fotótörténet
államszocializmus
Bognár_Katalin
hatalom_és_vizualitás
0
2016-04-13 16:52:39
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/programm-fotografie-2015-11-25-1-e1448967193121.jpg
https://mafot.blog.hu/2016/01/15/megkerdeztuk_iii_7_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek
Megkérdeztük III/7. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?
2016-01-15T09:26:23+01:00
2016-01-15T09:26:23+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><em>Megkérdeztem a Magyar Fotótörténeti Társaság fényképgyűjteményekben dolgozó tagjaitól, hogyan kutathatók az archívumok.</em> <em>Ezúttal <strong>Sándor Tibor</strong> válaszolt.</em></span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/index.jpg" alt="index.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár <a href="http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny">Budapest Gyűjtemény</a>ének fotótára</strong> közel kétszázezer képi ábrázolást tartalmaz, döntő többségük eredeti fénykép. A képek a főváros történetének dokumentumai, többnyire utca- és épületképek, budapesti jelenetek, valamint a főváros életében jelentősebb szerepet játszó személyek portréi. <b>Az 1945 előtti városképek legjava online adatbázisban</b>, a <strong><a href="http://bpkep.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb">Budapest-képarchívumban</a></strong> is <b>elérhető</b>, az anyag túlnyomó része azonban helyben tekinthető meg. Ezeket ismert adataikkal együtt részletes tárgyi elrendezésben tároljuk. Az önfeltáró rendszerhez mutatók készültek, egyedi leíró katalógus azonban nem.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A <b>fotótár képeit helyben, a könyvtár nyitva tartási idejében, térítésmentesen kutathatja bárki</b>, aki a könyvtárhasználat szokásos feltételeinek megfelel. Hétköznap 10 és 16 óra között fotótáros munkatársainkkal személyesen konzultálhat, 16 és 20 óra között, valamint szombaton 10 és 16 óra között pedig az előkészített fényképeket az ügyeletes könyvtáros adja ki, a kérdésekre is ő szolgál felvilágosítással.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A fényképek állapotának és a kutatók idejének kímélése érdekében tanácsoljuk az előzetes érdeklődést e-mailben<strong>. </strong><b>Kérjük, minél pontosabban írják körül a keresett témát, helyszínt, eseményt.</b> Ha másolatkészítés is várható, akkor jelezzék azt is, hogy a másolatokat milyen típusú felhasználásra rendelik, azoknak előreláthatóan milyen minőségi feltételeknek kell majd megfelelniük.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Munkatársaink a lehető legrövidebb időn belül válaszolnak, ideális esetben a teljes kutatás és másolatkészítés személyes megjelenés nélkül is megoldható.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Digitális másolatot 800 – 1250 Ft / kép díj megfizetése ellenében szolgáltatunk. 72 DPI-nél nagyobb felbontást csak nyilvános felhasználás céljára adunk ki. Ilyenkor azonban a felhasználás formájától függően használati díjra is igényt tartunk. <em>(<b>Nem kérünk használati díjat iskoláktól, közgyűjteményektől, önkormányzati szervektől és olyan civil kezdeményezésektől sem, ahol a felhasználás közösségi célokat szolgál és mentes az üzleti szempontoktól.</b>)</em> A megrendelések és teljesítésük elektronikus úton bonyolíthatóak. A 2016-ban bevezetendő fejlesztések segítségével a Budapest-képarchívumból kiválasztott képeket közvetlenül a rendszeren át lehet majd megrendelni, kifizetni és letölteni.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><b>Az adatbázisban elérhető másolatok szabadon letölthetők és felhasználhatók, amennyiben a felhasználás közvetve sem szolgál anyagi haszonszerzést, és a forrást feltüntetik. </b></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A város- és a fotótörténet kutatói számára az is érdekes lehet, <b>hogy a Budapest Gyűjtemény munkatársai az 1493 és 1980 között megjelent kiadványok lapjain fellelhető városképek (fényképek és grafikai ábrázolások) leírásait is közreadták.</b> Ez a hét kötetes kiadványsorozat ma már sokoldalú visszakeresést biztosító <strong><a href="http://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapest_tortenete_kepekben/">online adatbázisban</a></strong> is elérhető.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"><strong>Elérhetőségeink:</strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A gyűjtemény olvasóterme a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának 6. szintjén működik.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Címe: 1088 Budapest. VIII. kerület Revicky utca 1.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A fotótár telefonszáma: 411-5027</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Fotótárosaink: Nagy Zita (<strong><a href="mailto:zita@fszek.hu">zita@fszek.hu</a></strong>), Krett Zoltán (<strong><a href="mailto:krettz@fszek.hu">krettz@fszek.hu</a></strong>)</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Árajánlat, megrendelés: bpgyujt@fszek.hu</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">Az olvasóterem telefonszáma: 411-5026</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F01%2F15%2Fmegkerdeztuk_iii_7_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F01%2F15%2Fmegkerdeztuk_iii_7_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2016%2F01%2F15%2Fmegkerdeztuk_iii_7_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük III/7. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2016/01/15/megkerdeztuk_iii_7_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8274158" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
adatbázis
gyűjtemény
Fővárosi_Szabó_Ervin_Könyvtár
archívumok
Megkérdeztük
0
2016-03-05 11:20:29
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/index.jpg
https://mafot.blog.hu/2015/12/17/megkerdeztuk_iii_6_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek
Megkérdeztük III/6. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?
2015-12-17T00:45:10+01:00
2015-12-17T00:45:10+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><em>Megkérdeztük a Magyar Fotótörténeti Társaság fényképgyűjteményekben dolgozó tagjaitól, hogyan kutathatók az archívumok.<strong> Bognár Katalin</strong> és <strong>Fisli Éva</strong> válasza következik.</em></span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/monitor2.jpg" alt="monitor2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="366" width="550" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar"><em><strong><small>via</small></strong></em></a></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A <a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar"><strong>Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára </strong></a>Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye. A <strong><em>legkorábban nyilvántartásba vett</em></strong> darabja – Rosti Pál albuma – <strong>1859-be</strong>n került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, gyűjtőköre máig terjed.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A Fényképtár több mint száz éve a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, és dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot <em>egyedileg </em>nyilvántartva, a többit <em>időrendi és/vagy tematikus</em> rendszerezésben.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong>Az</strong> <strong>egyedileg nyilvántartott</strong> fényképek rendelkeznek a Magyar Nemzeti Múzeum leltári számával, és a leltározó muzeológusok a teljesség igényével meghatározták a felvételek témáját, a készítés helyét, idejét, a fotográfiai technikát.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong>Az</strong> <strong>időrendi, tematikus rendszerezésben</strong> őrzött anyagok elsősorban a nagy tömegével beérkezett fényképész-fényképező életművek, megszűnt archívumok anyagai, amelyeket méretüknél fogva és a témák ismétlődése miatt nem egyenként leltároztuk a Magyar Nemzeti Múzeum leltári rendszerébe. Azonban <strong>ezek is a nyilvántartás részei</strong>: téma, korszak valamint egyedi azonosító alapján csoportosítjuk őket és így kutathatóak, felhasználhatóak.</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><u>A Fényképtár nyolc gyűjteményből áll, ezek:</u></strong></span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/varoskep-gyujtemeny"><em><strong>Városképgyűjtemény </strong></em></a>(referens: Tomsics Emőke)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/viselet-gyujtemeny"><em><strong>Viseletgyűjtemény</strong></em></a> (referens: Baji Etelka)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/portre-gyujtemeny"><strong><em>Portré- és csoportképgyűjtemény </em></strong></a>(referens: Lengyel Beatrix)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/magyar-esemeny-1918-ig"><strong><em>Magyar esemény 1919-ig</em></strong></a> (referens: Tomsics Emőke)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/magyar-esemeny-1945-ig"><strong><em>Magyar esemény 1919-től 1945-ig </em></strong></a>(referens: Baji Etelka)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/magyar-esemeny-1956-ig"><strong><em>Magyar esemény 1945-től 1956-ig</em></strong></a> (referens: Bognár Katalin)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/magyar-esemeny-napjainkig"><em><strong>Magyar esemény 1957-től napjainkig </strong></em></a>(referens: Kiscsatári Marianna)</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-photographic-collection/nemzetkozi-gyujtemeny"><em><strong>Nemzetközi gyűjtemény</strong></em></a> (referens: Fisli Éva)</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><em>Hogyan lehet a Történeti Fényképtárban kutatni?</em></strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Kutatószolgálatunk – 2015 tavaszától külön teremben – <strong>kedden és pénteken 9-12-ig</strong> tart nyitva a Nemzeti Múzeum főépületében. Első lépésként telefonon vagy emailben időpontot kell kérni, mert a keresett fényképeket - a klimatizált raktárból kihozva - átmeneti raktárba tesszük és csak 24 óra múltán kerülnek ki a kutatószolgálatra.</span></p>
<p><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/ezt2.jpg" alt="ezt2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="406" width="550" /></span></p>
<p style="text-align: center;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> <em><strong><small>Kutató a Fényképtár új kutatótermében, 2015. ősz. Fotó: EF</small></strong></em></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Az időpont kérésekor (email, telefon) meg kell jelölni a kutatott témát, így a kérés a megfelelő referenshez kerül, aki ismeri a szóban forgó gyűjteményt és a kutató segítségére lehet a továbbiakban.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Ha a kutató a jelzett időpontban érkezik, a kutatási engedély kitöltése után megkezdheti a kutatást. Az előkészített fényképek közül kiválaszthatja azokat, amelyeket fel akar használni. A fénykép-műtárgyakat csak kesztyűs kézzel szabad megfogni, csomagolásukból kivenni. Ügyelni kell arra, hogy a fénykép a kézbevétel során ne gyűrődjön, ne törjön, ne érje semmilyen károsodás. Éppen ezért a kutatás során csak ceruzát használhatnak a kutatóteremben és ide ételt-italt bevinni is tilos.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">SEGÉDLETEK</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A kutatáshoz különböző <b>digitális és nyomtatott segédletek</b> is rendelkezésre állnak, azaz: leíró kartonok az egyes gyűjteményrészekről, a portré- és városkép-gyűjtemények listája; az 1919 előtti magyar eseménytörténeti fényképek nézőképekkel és adatokkal; a Magyar Nap és a Szabad Nép című újságok fényképarchívumának riport-címei és a nemzetközi gyűjtemény dobozcímei (földrajzi és téma szerinti címszavak szerint) a kutatóteremben illetve a helyi számítógépen kereshetők, böngészhetők. A Fényképtár folyamatosan bővülő digitális leltárkönyve (Huntéka) alapján a referensek további információkkal segíthetik a kutatót.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">FELHASZNÁLÁS</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A később felhasználni kívánt fénykép-műtárgyakról digitális másolatot tudunk térítés ellenében biztosítani a kutatónak. A képek közlése után közlési díjat is szed a Nemzeti Múzeum. A másolatkészítési és közlési díjak nyomtatványa letölthető <b><a target="_blank" href="http://mnm.hu/hu/muzeum/szolgaltatasaink/mutargyfoto-rendeles"><em>innen</em></a>, </b>de a személyes kutatás során a helyszínen is kitölthetők a dokumentumok.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A digitális másolatokat emailben küldjük a felhasználónak, miután megkaptuk a kitöltött és aláírt nyomtatványokat.<i><b> A szerzői jogdíjas képek esetén a fotó felhasználásához természetesen a jogtulajdonos engedélye is szükséges.</b></i></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">ONLINE HOZZÁFÉRÉS</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A gyűjtemény <b>folyamatos digitalizálása</b> eredményeképp ma kb. nyolcezer fénykép nézőképe, és leíró adatai érhetők el a <span style="color: #0563c1;" color="#0563c1"><u><a href="http://www.europeana.eu/"><span style="color: #000000;" color="#000000">www.europeana.eu</span></a></u></span> online adatbázisban. A „Historical Photo Department” keresőszó begépelése után <a target="_blank" href="http://www.europeana.eu/portal/search?q=Historical+Photo+Department&qf[]=gyerekek"><em><strong>böngészhetünk a Tár tételei között</strong></em></a>, és magyar nyelvű keresőszavakkal (pl. „gyerekek”) kutatni is lehet az anyagban.</span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong> </strong></span></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;" align="JUSTIFY"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Az <b>1916-os koronázás</b> és az <b>1956-os forradalom</b> felvételeiről külön fényképes <b>adatbázis</b> érhető el a Múzeum honlapján, <a target="_blank" href="http://mnm.hu/fenykeptar/?_ga=1.124749066.1620097990.1447777553"><b>itt.</b></a></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong> </strong></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2015%2F12%2F17%2Fmegkerdeztuk_iii_6_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2015%2F12%2F17%2Fmegkerdeztuk_iii_6_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2015%2F12%2F17%2Fmegkerdeztuk_iii_6_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megkérdeztük III/6. Hogyan kutathatók a gyűjtemények?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2015/12/17/megkerdeztuk_iii_6_hogyan_kutathatok_a_gyujtemenyek#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8176994" border="0" /></a><br /></p>
kutatás
adatbázis
gyűjtemény
Magyar_Nemzeti_Múzeum
archívumok
Megkérdeztük
Történeti_Fényképtár
0
2016-01-15 09:26:42
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/monitor2.jpg
https://mafot.blog.hu/2015/11/21/ajanlo_orokseg
Ajánló: Örökség
2015-11-21T02:41:00+01:00
2015-11-21T02:41:00+01:00
Mafot
https://blog.hu/user/689190
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="https://m.blog.hu/ma/mafot/image/1441362029_e-inv.jpg" alt="1441362029_e-inv.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">"Számít-e a régi rendszer öröksége a posztszocialista országokban? Honnan indultunk, s hol tartunk jelenleg - hogyan befolyásolta a rendszerváltást követő magyar társadalom alakulását a szocializmus társadalmi-gazdasági intézményrendszere? Az átfogó, több mint 25 év alkotásait felvonultató kiállítás egymással párhuzamosan<strong> </strong>mutat be az 1970-es és ‘80-as években készített, mára a magyar fotótörténet részét képező, problémacentrikus fotósorozatokat - mint Benkő Imre az ózdi kohászat leépülését, vagy Korniss Péter egy ingázó munkavállaló sorsát végigkövető fotóesszéjét, Révész Tamás és Stalter György vidéki cigánytelepeken készült felvételeit - valamint kortárs fotó- és képzőművészek (Barakonyi Szabolcs, Pettendi Szabó Péter, Riskó Gáspár, Technica Schweiz) 2000-es években készített, hasonló környezetben, azonos szociális és gazdasági problémákkal foglalkozó művészeti projektjeit. A narratív szerkezetű kiállítás a gócpontok és a következmények egyidejű megmutatásával a problémák folyamatszerűségére és az évtizedeken átívelő összefüggésekre hívja fel a figyelmet.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A kiállítás elsősorban az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek, a szocialista és a kapitalista átmenet XX. századi nagy veszteseinek reprezentációjára fókuszál, különböző vizuális médiumokon (fotó, film, videó) keresztül jeleníti meg a falusi emberek, az egykori gyári dolgozók - a ma leszakadófélben lévő vidéki Magyarország lakóinak munkavilágát és lakókörnyezetét. E társadalomnak már az 1970-es években szerves része a cigány kisebbség, ezért a kiállítás a magyarországi romákkal mint a szocialista gazdasági folyamatokban résztvevő társadalmi csoporttal foglalkozik. (A kiállításon megtekinthető lesz Schiffer Pál ikonikus, 1978-ban készült dokumentum-játékfilmje, a Cséplő Gyuri.) Barakonyi Szabolcs és Zádor Tamás romagyilkosságokat megörökítő művei ugyanakkor épp arra hívják fel a figyelmünket, milyen súlyos és messzemenő következményei lehetnek egy megoldatlan szociális vagy gazdasági problémának.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">A kiállítás címe egyben egy művészeti örökségre is utal: a tárlat azokra a formanyelvi változásokra is reflektál, amelyek fotográfia területén elmúlt negyed évszázadban bekövetkeztek. Milyen képi, technikai eszközök álltak az 1970-es években és állnak ma rendelkezésre a fotográfia nyelvén gondolkodók és annak eszköztárával alkotók számára, egy-egy szociális vonatkozású téma reprezentációjakor?"</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><em><strong>Kiállító művészek:</strong></em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Barakonyi Szabolcs, Barcza Gergely, Barta Zsolt Péter, Benkő Imre, Féner Tamás, Korniss Péter, Pettendi Szabó Péter, Révész Tamás, Riskó Gáspár, Schiffer Pál, Stalter György, Technica Schweiz, Urbán Tamás, Walter Péter, Zádor Tamás</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><strong><em>Kurátor:</em></strong><em> </em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;"><em>Barta Edit</em></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-family: helvetica,arial,sans-serif;">Részletek <a target="_blank" href="http://fotomuzeum.hu/kiallitasok/az_orokseg_posztszocializmuson_innen_es_tul"><em><strong>itt.</strong></em></a></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2015%2F11%2F21%2Fajanlo_orokseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2015%2F11%2F21%2Fajanlo_orokseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmafot.blog.hu%2F2015%2F11%2F21%2Fajanlo_orokseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ajánló: Örökség"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://mafot.blog.hu/2015/11/21/ajanlo_orokseg#comments"><img class="item_ctp" src="https://mafot.blog.hu/rss/image/post/id/8096260" border="0" /></a><br /></p>
társadalom
kiállítás
Aktuális
Ajánló
Magyar_Fotográfiai_Múzeum
0
2015-11-21 13:11:28
MAFOT
https://mafot.blog.hu
https://m.blog.hu/ma/mafot/image/1441362029_e-inv.jpg