Megkérdeztük a Magyar Fotótörténeti Társaság fényképgyűjteményekben dolgozó tagjaitól, hogyan kutathatók az archívumok. Bognár Katalin és Fisli Éva válasza következik.
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye. A legkorábban nyilvántartásba vett darabja – Rosti Pál albuma – 1859-ben került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, gyűjtőköre máig terjed.
A Fényképtár több mint száz éve a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, és dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi és/vagy tematikus rendszerezésben.
Az egyedileg nyilvántartott fényképek rendelkeznek a Magyar Nemzeti Múzeum leltári számával, és a leltározó muzeológusok a teljesség igényével meghatározták a felvételek témáját, a készítés helyét, idejét, a fotográfiai technikát.
Az időrendi, tematikus rendszerezésben őrzött anyagok elsősorban a nagy tömegével beérkezett fényképész-fényképező életművek, megszűnt archívumok anyagai, amelyeket méretüknél fogva és a témák ismétlődése miatt nem egyenként leltároztuk a Magyar Nemzeti Múzeum leltári rendszerébe. Azonban ezek is a nyilvántartás részei: téma, korszak valamint egyedi azonosító alapján csoportosítjuk őket és így kutathatóak, felhasználhatóak.
A Fényképtár nyolc gyűjteményből áll, ezek:
Városképgyűjtemény (referens: Tomsics Emőke)
Viseletgyűjtemény (referens: Baji Etelka)
Portré- és csoportképgyűjtemény (referens: Lengyel Beatrix)
Magyar esemény 1919-ig (referens: Tomsics Emőke)
Magyar esemény 1919-től 1945-ig (referens: Baji Etelka)
Magyar esemény 1945-től 1956-ig (referens: Bognár Katalin)
Magyar esemény 1957-től napjainkig (referens: Kiscsatári Marianna)
Nemzetközi gyűjtemény (referens: Fisli Éva)
Hogyan lehet a Történeti Fényképtárban kutatni?
Kutatószolgálatunk – 2015 tavaszától külön teremben – kedden és pénteken 9-12-ig tart nyitva a Nemzeti Múzeum főépületében. Első lépésként telefonon vagy emailben időpontot kell kérni, mert a keresett fényképeket - a klimatizált raktárból kihozva - átmeneti raktárba tesszük és csak 24 óra múltán kerülnek ki a kutatószolgálatra.
Kutató a Fényképtár új kutatótermében, 2015. ősz. Fotó: EF
Az időpont kérésekor (email, telefon) meg kell jelölni a kutatott témát, így a kérés a megfelelő referenshez kerül, aki ismeri a szóban forgó gyűjteményt és a kutató segítségére lehet a továbbiakban.
Ha a kutató a jelzett időpontban érkezik, a kutatási engedély kitöltése után megkezdheti a kutatást. Az előkészített fényképek közül kiválaszthatja azokat, amelyeket fel akar használni. A fénykép-műtárgyakat csak kesztyűs kézzel szabad megfogni, csomagolásukból kivenni. Ügyelni kell arra, hogy a fénykép a kézbevétel során ne gyűrődjön, ne törjön, ne érje semmilyen károsodás. Éppen ezért a kutatás során csak ceruzát használhatnak a kutatóteremben és ide ételt-italt bevinni is tilos.
SEGÉDLETEK
A kutatáshoz különböző digitális és nyomtatott segédletek is rendelkezésre állnak, azaz: leíró kartonok az egyes gyűjteményrészekről, a portré- és városkép-gyűjtemények listája; az 1919 előtti magyar eseménytörténeti fényképek nézőképekkel és adatokkal; a Magyar Nap és a Szabad Nép című újságok fényképarchívumának riport-címei és a nemzetközi gyűjtemény dobozcímei (földrajzi és téma szerinti címszavak szerint) a kutatóteremben illetve a helyi számítógépen kereshetők, böngészhetők. A Fényképtár folyamatosan bővülő digitális leltárkönyve (Huntéka) alapján a referensek további információkkal segíthetik a kutatót.
FELHASZNÁLÁS
A később felhasználni kívánt fénykép-műtárgyakról digitális másolatot tudunk térítés ellenében biztosítani a kutatónak. A képek közlése után közlési díjat is szed a Nemzeti Múzeum. A másolatkészítési és közlési díjak nyomtatványa letölthető innen, de a személyes kutatás során a helyszínen is kitölthetők a dokumentumok.
A digitális másolatokat emailben küldjük a felhasználónak, miután megkaptuk a kitöltött és aláírt nyomtatványokat. A szerzői jogdíjas képek esetén a fotó felhasználásához természetesen a jogtulajdonos engedélye is szükséges.
ONLINE HOZZÁFÉRÉS
A gyűjtemény folyamatos digitalizálása eredményeképp ma kb. nyolcezer fénykép nézőképe, és leíró adatai érhetők el a www.europeana.eu online adatbázisban. A „Historical Photo Department” keresőszó begépelése után böngészhetünk a Tár tételei között, és magyar nyelvű keresőszavakkal (pl. „gyerekek”) kutatni is lehet az anyagban.
Az 1916-os koronázás és az 1956-os forradalom felvételeiről külön fényképes adatbázis érhető el a Múzeum honlapján, itt.
