Messziről I. T. Enami Japánjáról
2012. április 22. írta: Mafot

Messziről I. T. Enami Japánjáról

Közelítünk.

Ugyan Tokióban már nem, de Japán egyes régióiban még tart a cseresznyefák virágzása. Az Ohanami (olykor Sakura-ünnep) gazdag hagyományából itt Európában leginkább a tavasz kezdetét értjük, de ennek – sok egyéb mellett – a lefegyverző, természetes szépség és a gyors virágzás (a halandóság) éppúgy részei.

 A rügyek kipattanása adja az apropót a mi mai posztunkhoz is.

cherry3.jpg

 A Yokohamában műtermet nyitó Nobukuni Enami (1859-1929) – művésznevén T. Enami – japán fotográfus számos sztereóképet  és – kézzel színezett – üvegdiapozitívot készített. Az alábbi kép mögött az ő sorozata rejtőzik egy fantasztikus világról. (Klikk!)

chery.jpg

Az 1890 és 1907 között készült térhatású felvételeket különösen élővé teszi a következő videó:

 

 Szép tavaszt!

 

- f -

A bejegyzés trackback címe:

https://mafot.blog.hu/api/trackback/id/tr774466263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ugyandehogy (törölt) 2012.04.23. 01:01:33

és ha úgy nézed, ahogyan kell, akkor látod is a térhatású verziót...

Lacusru 2012.04.23. 01:01:36

Érdekesek ezek a sztereo képek... de mi a lényeg bennük?

Vannak még fotók esetleg valahol?

Quasar000 2012.04.23. 11:00:37

Sziasztok!

Ha van kedvetek és tetszenek a 3D-képek, nézzetek be ide: www.alotof3d.com :-)

Mafot 2012.04.23. 11:01:03

@Lacusru:
"A sztereofényképek – ezek a különleges, térhatású fotográfiák – az 1850-as, 1860-as évek nagy gyűjtési láza után a 19. század végén, 20. század elején világszerte újra divatba jöttek. Az 1890-es években egy fotótechnikai újítás, a szárazlemez negatív elterjedésének köszönhetően lerövidült az expozíciós idő, így a statikus képek mellett már pillanatfelvételek, eseményfotók is készülhettek, s ez lendületet adott a sztereofény-képek készítésének és értékesítésének is. A cégek (például az amerikai B. W. Kilburn, az Underwood & Underwood, a Keystone View Company vagy a német Neue Photographische Gesellschaft) soha nem látott mennyiségben gyártották és értékesítették világszerte a sztereo-papírképeket. A felvételek olyan aktuális eseményeket örökítettek meg, amelyeknek híre bejárta a világot, a sajtó tudósított róluk, s az emberek fantáziáját, ,,vizuális kíváncsiságát’’ izgatták; gondoljunk a nemzetközi kiállításokra, diplomáciai eseményekre, háborúkra és természeti katasztrófákra. Ezek kapcsán nagyobb figyelem és érdeklődés irányult az érintett országok, népek életére is. Sokan megvették és gyűjtötték a külföldi országokat bemutató sztereofényképeket, mert így költséges utazás nélkül is ,,eljuthattak’’ távoli helyekre. A térhatású képek nézegetése a sztereoszkóp szerkezetben – különösen ha a készülék olyan zárt konstrukció volt, amely kizárta a periférikus látást, vagyis a külvilágot – azt az érzetet kelthette az emberben, mintha ő maga is ott lenne az ábrázolt helyszínen vagy jelenetben. A képeket és a hozzájuk való sztereonézőket papírkereskedésekben, fényképészeti szaküzletekben, vegyesboltokban vagy házaló ügynököktől lehetett megvásárolni, illetve postán megrendelni."

Ez egy idézet egy tagunk írásából, ami itt folytatódik:
fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=238&Itemid=236
süti beállítások módosítása