A közelmúltban a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum fotótárában sporttörténeti ritkaságokat bemutató színezett üvegdiák kerültek elő. A doboznyi üvegdia két témát mutat be: a jégsportot, és a cselgáncsot (judót). A 20. század elején népszerű vetített képes előadásokhoz készíthették őket, 1906-1907 körül. Forrásuk nem ismert, valószínűleg az 1950-es évek nagy gyűjtése során kerültek a Múzeum gyűjteményébe.
Az üvegdiák közül kiemelkednek Kronberger Lili akció képei, melyek a Városligetben és a Csorba tavon készültek.
Kronberger Lili korcsolyázik 1907 telén. Ismeretlen fényképező felvétele. © Magyar Olimpiai és Sportmúzeum
De ki is volt Kronberger Lili? Ő volt a magyar sport első világbajnoka.
Kronberger Lili 1890-ben született Budapesten; egyike volt az első női versenyzőknek a magyar és a nemzetközi műkorcsolya sporttörténetében.
"Kronberger Lili 16 éves korában vett részt először világbajnokságon, és bronzérmet szerzett (Davos, 1906). A következő évben megrendezett bécsi világbajnokságon szintén harmadik helyen végzett.
1908-tól uralta a mindenkori világbajnoki mezőnyt; 1909-ben egyedüli női indulója volt a budapesti vb-nek. 14 éves korától – női bajnokság nem lévén – itthon még a férfiakkal versenyzett. Három egymást követő évben három bajnoki címet szerzett (1908–1910).
Sportsikerei csúcsán hagyott fel a versenyzéssel, miután 1911-ben férjhez ment dr. Szentgyörgyi Imréhez, aki a Budapesti Korcsolyázó Egyletben, később a hazai és a nemzetközi szövetségben is magas pozíciót töltött be és a sportág versenyszabályainak kidolgozásában is úttörő szerepet játszott.
Férjének – és Kodály Zoltánnak – köszönhetően Kronberger Lili a nemzetközi műkorcsolya sport megújítóvá vált: elsőként a világon ő mutatott be zenére komponált művészi programot a bécsi világbajnokságon. Mozdulatainak csak rá jellemző eleganciája és harmóniája még inkább kitűnt a zene hatására.
1983-tól a zsidó sporthírességek csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. Terták Elemér előterjesztése nyomán 1997-ben a valaha élt legjobb műkorcsolyázók közé választották (World Figure Skating Hall of Fame)."
"A felvétel 1907 februárjában készült, a fotós neve nem ismert. A kép hátterében, jobb oldalon jól láthatóak a BKE jégkarneváljára előkészített házacskák, mögöttük a fákon túl a Fővárosi Pavilon teteje (ez ekkor a főváros legnagyobb vendéglátó helye volt), balra a tó hídja, valamint a jégre kihelyezett fakorlátok és a míves villanylámpák. Érdemes figyelmesen megnézni a sportolónő ruházatát is, mely a kor előírásainak megfelelően hosszú, csaknem bokáig ér, prémes szélű, és valószínűsíthető, hogy a kalaptűvel rögzített kucsma is ugyanabból a prémből készült. A korcsolyázónő – az előírásoknak megfelelően – kezén bőrkesztyűt viselt. Hallani véljük a zenekar által játszott valcer dallamát, melyre a korcsolya újabb és újabb figurát rajzol a jég sima tükrére."
További részletek Szabó Lajos írásában a februári Apertúrában.