A Magyar Fotótörténeti Társaság közös gondolkodásra hívja a fotótörténettel foglalkozó kutatókat.
Ventillátor előtt olvasó nő, az Elektromos Művek reklámja. MFI, 1930-as évek. Magyar Nemzeti Múzeum
A Mafot elnöksége ezért azzal fordul tagjaihoz és mindazokhoz, akiket az alábbi témák, problémák érdekelnek, adják elő kutatásaik eredményeit – egy max. 20 perces előadás keretében – a Társaság soron következő konferenciáján, 2017. május 24-én, Budapesten.
Kérjük, hogy a maximum egy oldal terjedelmű szinopszisokat 2016. december 31-ig (rtf-formátumban) küldjék el a mafot@mafot.hu e-mail címre.
Egyetemi hallgatók, doktoranduszok jelentkezését is várjuk. Elfogadunk posztereket, videóprezentációt, utóbbi esetében is feltétel azonban az egy oldalas írott szinopszis.
Az előzetesen javasolt témakörök:
A médium történeti megközelíthetősége: források, fogalmak
Fotótörténet(ek): narratívák, hiátusok. //
Alkotónők, egyéni pályák, az érvényesülés lehetőségei a fotográfia kezdeteitől napjainkig
„Műkedvelő fényképezők” – 19-21. század
Fényképésznők a műteremben: inasok, magánzók és iparosok
Női fényképezők a vidéki Magyarországon
Szakfényképészet, az ismeretek átadása, önképzés, iskolák, műhelyek, határok és átjárások
Saját sötétszoba. A labor és a laboráns
Riporternők, művésznők, szerkesztők, oktatók és kívülállók
Szakmai szervezetek és a nők. Láthatóság, képviselet
Mobilitás, elvándorlás
Poszthumusz távlatok: hagyatékok, hozzáférés.
Kritika és befogadás. Galériák, múzeumok, kurátorok.
Kánonképzés az időben. (Ki dönt kiről?)
Az új média lehetőségei. Felületek. Önreflexió. Nemek és projektek //
Fotó / társadalom:
A fényképhasználat jellegzetességei. Képcsinálók, képfogyasztók: nők és férfiak
„Fotópiac”, célcsoportok. Kodak girl, Spice Cam és szelfibot
Nő a képen. Közvetített nőképek. Magazinok, reklámok, szerepek, elvárások – 19-21. század
A nemek ábrázolási módozatai, önreprezentáció a fotográfiákon. Profi és privátfotók különbségei és hasonlóságai