A fotótörténeti kiállításokhoz nemcsak régi képekre van szükség. Kell kutatás, szakemberek, berendezések, kiállítótér, olykor labor és keretező, olykor nyomda és kasírozás, kütyük és világítás, szállító és biztosító, szponzorok, brand, hírverés, és persze látogató, látogató, látogató.

A Szenzor Galéria virtuális tárlataival kutatásra és feldolgozásra alapozva szeretnénk az internet adta lehetőségekkel élni. Első fotótörténeti kiállításunk témája a sajtófotó és a fotóhasználatok.

- f -

Fényképek a sajtóillusztrációk mögött

A digitális világban napjainkban népszerű „animációs gif” file-okat, amelyek képesek egy mozgófilm-részlet, vagy állókép-sorozat végtelenített megjelenítésére, már felfedezte magának a fotótörténet. A sztereofényképek térhatásának visszaadására egy-két éve használják ezt a file-típust, segítségükkel speciális nézőkészülék vagy szemüveg nélkül élvezhetők a képek 3D-ben itt vagy itt.

A „.gif” file-ok arra is kiválóan alkalmasak, hogy megjeleníthessünk egy sajtófotó-történeti témát, nevezetesen azt, hogyan alakultak át a fotóriporterek felvételei sajtóillusztrációkká.

Ehhez az izgalmas munkához a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött napilap-archívumok szolgáltatták a képi forrásokat. A gyűjteményben fennmaradt fénykép-negatívok, amelyeket a Magyar Nap, Szabad Nép, Népszabadság, Esti Hírlap fotóriporterei adtak le a napilapok szerkesztőségében, értékes dokumentumai nemcsak az 1947–1990 közötti Magyarország történetének, de lehetőséget nyújtanak arra is, hogy tanulmányozhassuk a sajtófotográfiában lezajlott változásokat. A hatalmas riportfénykép-archívumokat önmagukban vizsgálva megfigyelhetjük például, hogy hogyan változott az évek múlásával a megörökített témák listája; vagy hogyan közelítették meg ugyanazt a témát különböző fotóriporterek. Ha az archívumban fennmaradt képek mellé megpróbáljuk odatenni a sajtóban megjelent változatot is, a fényképek történetének egy újabb oldala tárul fel.

Virtuális kiállításunkban olyan fotográfiákat mutatunk be, amelyek átestek valamilyen manipuláción, mielőtt megjelentek az újságokban. A különböző (technikai, esztétikai, politikai) okok  által vezérelt képmanipulációk a napilapok szerkesztési munkájának eddig feltárt leglátványosabb példái. A képek körbevágása, a háttér eltűntetése gyakori eszközei voltak az újságillusztráció készítésnek, de az esetek többségében nem produkáltak meghökkentő változásokat.

Az itt látható „.gif” file-okban a sajtóban megjelent kép és az eredeti fénykép-negatív fokozatosan tűnik át egymásba, így a kiindulás és a végtermék közötti eltérés – reményeink szerint – érzékletesen jelenik meg a kép nézője számára.

Bognár Katalin

kurátor

Képes tudósítás a rákoskeresztúri Podmaniczky–Vigyázó-kastélyban zajló bírói és ügyészi tanfolyamról (Magyar Nap, 1949. október 8. 4. oldal)

A napilapban megjelent képet az MN 6173 jelzetű riportból választotta a szerkesztő. A lap archívumában 10 darab felvétel maradt fenn a riportban, mindegyik Ráth Károly felvétele. A sajtóillusztráció elkészítéséhez az MN 6173/7 jelzetű képet minden oldalról körbevágták. A felvétel jobb széléről egy a lépcsőn heverő letört szobordarab tűnt el. A második világháború pusztításának emléke nem kívánatos elem volt a munkásbíráskodás előkészítéséről szóló képes riportban.

Kép cikk nélkül: A Háztartási Bolt Nemzeti Vállalat megnyitotta századik boltját (Szabad Nép, 1949. június 19. 15. oldal)

A kép a Gajdár Pál által fényképezett SZN 450 jelzetű riportból került a lapba. Ma a gyűjteményben hat felvételt őrzünk e szám alatt, a képek a Budapesten megnyílt új „árudát” örökítik meg kívülről és belülről. A nagyon rossz minőségű nyomdai reprodukció mögött az SZN 450/1 jelzetű kép fedezhető fel. A szűk képkivágás eltűntette a bolt feletti vakolatlan falat és a villamos felsővezeték frissen helyreállított felfüggesztését. Az újságban a kép részletei kivehetetlenek, csak az eredeti felvételen látszik például a vörös csillag és a Kossuth-címer a bolt bejárata fölött.

A Szabad Nép 1950. augusztus 20-i Képes Mellékletének címlapja: „Szőczei Sándor, a MÁVAG Kossuth-díjas kovácsa, Juhász Józsefné turai parasztasszonnyal, a Pestmegyei Tanács alelnöknőjével és Papp Miklós tüzértiszti iskolai hallgatóval olvassák Népköztársaságunk alaptörvényét”

A Szabad Nép archívumában az SZN 1247/c jelzetű riport, amelyben a címlapon szereplő embereket Bass Tibor fotóriporter megörökített, a „Munkás-paraszt-katona csoport (Szőczei)” címet viseli, és hat felvételt tartalmaz. A beállított jelenetek egyikét sem a Parlament előtt vette fel a riporter, a törvényhozás házával összemontírozott csoportkép az 1949-ben életbe lépett alkotmány vizuális legitimációját szolgálta.

Kép cikk nélkül „»A varsói határozatok a békeszerető emberek újabb százezreinek nyitották fel a szemét és az eddigi közömbösöket is a béketábor harcos tagjai mellé sorakoztatták fel« – mondotta Ratulovszky János vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a MÁVAG dolgozóinak pénteki békenagygyűlésén. A gyűlés résztvevői hosszú percekig tartó tapsviharral, lelkes hozzászólásokkal fejezték ki: megértették és magukévá tették a II. Békevilágkongresszus határozatait.” (Szabad Nép, 1950. december 16. 3. oldal.)

A gyűlés résztvevőiről csak az SZN 1506/1 jelzetű felvétel maradt fenn a hat képet tartalmazó riportban (Gajdár Pál felvételei). A lapban megjelent változatról eltűnt a háttér, így ha csak az újságillusztrációt nézzük, a négy emberből álló csoportkép nem érzékelteti a gyűlés nagyságát. Valószínű, hogy a teremben túl sötét volt ahhoz, hogy egyszerre több embert tudjon a riporter lefényképezni, és a sajtóban megjelent képet is azért retusálhatták, mert túl sötét lett az eredeti felvétel. Ha összehasonlítjuk a Szabad Nép archívumának nyilvántartó füzetében rögzített riportcímet a lapban megjelent képaláírással, felmerül a gyanú, hogy az újság a gyűlésnek a ténylegesnél nagyobb jelentőséget akart tulajdonítani. A fénykép-riportok listájában ugyanis a „MÁVAG Békegyűlés” meghatározás szerepel, a lapban a képaláírás már a „békenagygyűlés” szót használja. (A Szabad Nép egyébként a gyűlésen beszédet tartó személy rangjával kapcsolatban is „fölfelé tévedett”: Ratulovszky János valójában a budapesti rendőrfőkapitány helyettese volt.)

„Rákosi Mátyás elvtárs a minisztertanács nevében megkoszorúzza Kossuth emlékművét.” (Szabad Nép 1952. szeptember 20. 1. oldal)

Az SZN 2423 jelzetű riportban, amelyet felhasználtak a lapban megjelent illusztrációhoz, nyolc felvétel maradt fenn, valamennyi Bass Tibor felvétele. A nyomtatásban megjelent képet két felvételből rakták össze: SZN 2423/6 örökíti meg a koszorút, SZN 2423/1-en látható Rákosi Mátyás az emlékmű mellett. A fotóriporternek nem sikerült a megfelelő szögből lefényképeznie Rákosit és az emlékművet együtt, de a vezető megörökített arckifejezése sem jelenhetett meg nyomtatásban. (Az eredeti felvételen Rákosi lefelé néz, vagy le van csukva a szeme, a Szabad Népben megjelent képen előre tekint.) Rév Miklós, a Szabad Nép és a Népszabadság fotóriportere visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az ilyen helyzetekben mi volt a megoldás: „A párt legfontosabb emberét nehéz volt fotografálni, nem volt jó fényképarca. De nagyon szigorúan vették, hogy csak olyan fotó jelenjen meg róla, amely rokonszenvesnek, mindig derűsnek mutatja. Ezért állandóan volt a szerkesztőségben 30-40 kivágott fej, amelyeket megfelelőknek ítéltek. Ha úgy adódott, hogy nem sikerült róla kedvező felvételt készíteni a helyszínen, akkor ezekből a képekből kellett az ideálisat bemontírozni. Volt egy remek kezű retusőr a lapnál, aki a kivágott fejképről lefejtette a papírt egészen az emulzióig, így könnyen fel lehetett használni a fejet. Ő azt is meg tudta oldani, hogy az összhatás anatómiai szempontból megfelelő legyen. Nem lehetett észrevenni semmit…” (Fotóművészet 1986/3. 43. oldal)

Képes tudósítás az országgyűlés üléséről. „Rákosi Mátyás elvtárs beszámolóját tartja az országgyűlés hétfői ülésén” (Szabad Nép 1952. december 16. 1. oldal)

Az archívum két felvételt őrzött meg az SZN 2583 jelzetű riportban (mindkettőt Bass Tibor fényképezte), a lapban megjelent illusztráció az SZN 2583/1 jelzetű képből készült. A negatívokat tároló tasakon szerkesztői utasítás olvasható: „kijelölés szerint szabad használni.” A negatív felső szélénél egy vonal jelzi, hogy hol kellett a retusőrnek a kép bal és jobb szélét összecsúsztatni. Gerő Ernő miniszterelnök-helyettes így közelebb került Rákosi Mátyáshoz, és ehhez a változtatáshoz két képviselőt ki kellett retusálni a háttérből. Rákosi bal könyöke az eredeti felvételen túlságosan eltakarja Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, ezért a retusőrnek az ő alakját is át kellett alakítania. Az ideális megjelenés a személyi kultusz éveiben Rákosi mellett a többi vezetőnek is kijárt.

Képes tudósítás a komlói építkezésekről. „Az új városrész legszebb részén, a Kökönyösben az új lakóházak hosszú sora emelkedik. Ma már öt-hatezren élnek itt a szebbnél-szebb lakásokban. Vokó Imre sztahanovista vájár, a felszabadulási hét egyik hőse, kétszobás, gyönyörűen berendezett lakásban él családjával.” (Szabad Nép, 1953. április 3. 3. oldal)

A lakásbelsőt ábrázoló kép mellett két másik felvételt is felhasználtak a lapban közölt cikkhez az SZN 2777 jelzetű riportból (ma 16 felvételt tartalmaz, valamennyit Rév Miklós fényképezte). A nagyon rossz minőségű reprodukción a részletek teljesen eltűntek. Az eredeti felvételen a szoba berendezése mellett az is jól látható, hogy a jelenet megörökítéséhez mesterséges fényre volt szükség: a kép bal szélén megjelenik a lámpát tartó férfialak egy részlete.

Képes tudósítás: „Munkavédelmi őrjárat az építőiparban” (Népszabadság, 1957. május 22. 9. oldal)

Az SZN 5301jelzetű riportban ma 18 felvétel található, a negatívokat 1957. május 4-én adta le a Népszabadság szerkesztőségében Wormser Antal fotóriporter. A képek közül négyet választottak ki a cikk illusztrálására. A lap nyomása itt sem teszi lehetővé a részletek tanulmányozását, és a cikk szövegéből is csak közvetetten derül ki, hogy a tudósítás – legalábbis részben – az 1956-os forradalomban megsérült épületek helyreállítását dokumentálja. A lap nyilvántartó füzetében rögzített cím („Baleseti riport az építőiparban”) sem utal a képek és a forradalom kapcsolatára.

Az itt bemutatott kép az Üllői út 63. sz. alatti Tátra mozi felújítását örökíti meg. Az újságillusztráción nehezen kivehető TÁTRA felirat az eredeti negatívon (SZN 5301/11) jól olvasható. A mozi mellett nyíló Berzenczey utcában 1956. október 24-én létrejött felkelőcsoport több ízben harcba szállt nemcsak a szovjet erőkkel, hanem a magyar rendőri és katonai alakulatokkal is. Ennek a harcnak az emlékét őrzik a lövésnyomok és az „AKNA” felirat a mozi oldalfalán.

Képes tudósítás: „Szombat délután Budapesten” (Népszabadság, 1959. augusztus 29. 11. oldal)

Az újságban megjelent egész oldalas, hat képpel illusztrált összeállítás azt írja le, mivel töltik a szabadidejüket a budapestiek munka után egy szombat délután. Az SZN 7335 jelzetű fotóriport, amelyből a képeket válogatták, Kéri Dániel, Rév Miklós és Wormser Antal 48 felvételét tartalmazza. Az illusztrációk között van egy esküvői, egy játszótéri és egy kártyázó férfiakat ábrázoló jelenet, egy fodrász szövetkezetben készült kép, és egy országúton haladó személyautókat ábrázoló kép. A hatodik (és az újságlapon is a jobb alsó sarokban elhelyezett) illusztráció az itt bemutatott kép, amelyen egy italbolt előtt alkoholfogyasztástól elnehezült férfi álldogál, és melynek felirata a lapban: „Ez aztán a »kellemes« szombat délután!”

Az 1956-os forradalom leverése után az emberek életkörülményeinek több figyelmet szentelő új irányelvek lehetővé tették, hogy a szabadidejüket Lenin és Sztálin műveinek tanulmányozásával értelmesen eltöltő munkások képei mellett olyan ideológiamentes sajtófotók és újságillusztrációk is készülhessenek, amelyek például frizurát csináltató nőket vagy kártyázó férfiakat ábrázolnak. Ez a változás magyarázhatja azt, hogy míg az alkoholizmus téma korábban nem, vagy csak szigorúan elítélő vélemények kíséretében jelent meg a Népszabadságban, addig a szóban forgó 1959-es összeállítás humoros formában mutatja be az italozást mint elutasítandó időtöltést. Mindenesetre a kép bal oldala, ahol az eredeti felvételen az italbolt előtt beszélgető férfiak láthatóak, nem jelent meg a lapban.

Képes tudósítás Kádár János látogatásáról az Ikarus-gyárban. „Kádár elvtárs Tihanyi Rudolf esztergályossal.” (Népszabadság 1962. március 4. 3. oldal)

Az egész oldalas tudósítás két képet közöl a Rév Miklós által készített, 48 felvételt tartalmazó SZN 9825 jelzetű riportból. Az itt látható újságillusztráció elkészítéséhez a retusőr eltűntette Kádár János és Tihanyi Rudolf környezetét és közelebb helyezte egymáshoz a két férfit. A változtatást minden bizonnyal az indokolta, hogy a nyomdatechnikai adottságok miatt a képszerkesztő Rév Miklós feleslegesnek és zavarónak ítélte a háttérben álló alakokat és az előteret uraló munkapadot. A kép átalakítása azonban ideológiai célt is szolgált: a Kádár mögött álló bőrkabátos, kalapos kísérők eltűntetésével a politikus nem mint az ország nehezen megközelíthető első számú vezetője jelenik meg, és így már semmi nem vonja el a figyelmet az egyszerű gyári munkással közvetlenül és kedélyesen elbeszélgető vezető alakjáról.

Képes tudósítás az országgyűlés tanácskozásáról. „Németh Károly felszólalása” (Esti Hírlap, 1973. március 22. 10. oldal)

A parlamenti ülésről Bozsán Endre fotóriporter 25 felvételét őrizzük az Esti Hírlap archívumában, az újságban ezek közül csak ez az egy kép jelent meg. Németh Károly (az MSZMP budapesti bizottságának titkára) körül szinte teljesen kiretusálták a parlamenti környezetet, bizonyára megint csak a korlátozott nyomdatechnikai lehetőségek miatt. A kép körbevágásával eltűnt a Németh közelében ülő, a felszólalót figyelő Kádár János is.