Megkérdeztem a Magyar Fotótörténeti Társaság fényképgyűjteményekben dolgozó tagjaitól, gyűjtenek-e kortárs fotót. Először Vörös Éva válaszolt.
Fotó innen.
V. É. : Ha lehet jelezni, akkor én most hangsúlyozom, hogy nagyon jó a kérdés felvetése. Nyilván sokféle válasz létezik, több szempont alapján, kategorikus igen vagy nem a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fényképgyűjteményei esetében nincsen. Ennek ismeretében néhány gondolat:
- Alapvetően meghatározó lehet az is, hogy egy történeti tárgyi, dokumentációs szakanyagok gyűjtésével foglalkozó, országos gyűjtőkörű intézményben mennyire kiemelt gyűjtemény egy fényképgyűjtemény, és azon belül a múlt dokumentálása.
- Ezt továbbgondolva: ha fontosak a képi források pl. a magyar mezőgazdaság múltjára vonatkozóan - véleményem szerint igen -, akkor a fényképhordozók fizikai őrzése, állagvédelme, tematikus feldolgozása, kutathatósága stb. is lényeges szempont. Mondjuk, ez a mi esetünkben nagyjából megoldott.
- Szakgyűjtemény vagyunk, szinte adja magát, hogy nálunk elsősorban riportsorozatok, tudósítás jellegű fényképek jöhetnek szóba. Így került be az elmúlt időszakban Czifra Lajos, Hajba Nándor kortárs/jelenkori fotóriporterek több tízezer negatívja, jelentős pályázati támogatással. De életmód esetében pl. Kunkovács László fényképeit említeném, melyek több más tudományterületet érinthetnek (pl.: kulturális antropológia, néprajz, szociológia).
- És akkor logikám szerint el is érkeztem a kérdés megválaszolásának leglényegesebb pontjához: nevezetesen a finanszírozás kérdéséhez gyűjteményi tárgyvásárlások vonatkozásában. Nagyon beszűkültek a lehetőségek, pláne fényképek esetében: ha van másik több tucat gyűjtemény házon belül, amely kvázi "vetélytársként" jelenik meg, akkor nem biztos, hogy épp egy fényképgyűjtemény kerül előtérbe. Itt fontos hátráltató (???) elem lehet a szerzői jog vetülete is.
- Szakmai - inkább technikai és muzeológiai - nehézséget jelenthet, hogy a fotóstársadalom lényegében teljesen áttért a digitális fényképezésre. Az új hordozókon tárolt, megjelenített digitális fénykép "kézzelfoghatósága" és "egyedisége" viszont nincsen jelen, tárolása, rendszerezése, közgyűjteményi szempontból történő "műtárgyi" feldolgozása nem teljesen megoldott.
- Fontos a kölcsönös szakmai megítélés is: egy gyűjtemény (el)ismertsége egyfajta katalizátor lehet abban, hogy van-e az adott intézménynek kapcsolatrendszere kortárs fotósokkal, akiknek szintén fontos lehet, hogy rangos gyűjteményben helyezzék el munkáikat.
- Szemlélet(váltás): a jelenből holnap múlt lesz!!! Ez persze nemcsak fényképgyűjteményekre érvényes, fontos gyűjteményi elv.
A Megkérdeztük... bejegyzéseiben időről időre fontos kérdéseket teszünk fel, nemcsak egymásnak, nemcsak fotótörténetről. A rovat első bejegyzése itt.
- f -