A brémai egyetem történettudományi tanszéke által szervezett, Picturing Power. Photography in Socialist Societies angol nyelvű konferencia a fotográfia és hatalom témáját igyekezett több oldalról megközelíteni a volt szocialista országok vonatkozásában. Az inkább műhelyszemináriumra emlékeztető összejövetel csakugyan nemzetközi volt: a németországi előadók mellett érkeztek szakemberek Csehországból, Romániából, Lengyelországból, Oroszországból, Franciaországból, az Amerikai Egyesült Államokból és Magyarországról. A zömében történész előadók között voltak egyetemi oktatók, kutatóintézetekben és gyűjteményekben dolgozó kutatók. Az első este egyetlen felvezető előadás hangzott el: Dana Kyndrová cseh fotográfus beszélt az 1990 előtti munkájáról, képeiről.

A következő három napon öt témakörben hallhattunk előadásokat, amelyek érintették a mindennapi fényképezést, a nyomtatásban megjelenő fényképek problémakörét, az egyes politikai vezetők fényképi reprezentációit, a fotográfiai közélet témáját, és az ellenállás fényképi lehetőségeit. Az előadások tehát a fényképezés különböző aspektusait vizsgálták, többféle megközelítéssel (történeti, esztétikai, antropológiai) tárgyalták a fotográfia és a hatalom kapcsolatát és a hatalom fogalma is különböző módokon jelent meg az egyes előadásokban. A témák és a vizsgálati szempontok változatossága, valamint a széles földrajzi merítés egy igen sokszínű konferenciát eredményezett, az előadások közös nevezője talán abban ragadható meg, hogy mindegyik téma azt vizsgálta, hogyan befolyásolta a kommunista-szocialista ideológia és hatalom a fotográfia különböző területeit.

Maria Alina Asavei a romániai szocializmus mindennapjait megörökítő fényképekről és a fénykép alapú művészeti alkotásokról tartott előadást, utóbbi témához Ion Grigorescu műveit hozva példaként.

Gilles De Rapper és Anouck Durand francia kutatók antropológia terepmunkával gyűjtöttek és digitalizáltak számos családi fényképet Albánia szocialista időszakából, és előadásukban bemutatták, hogyan jelennek meg az albán családi felvételeken a politikai hatalom mindenütt jelenlévő nyomai.

Stefan Guth előadásában a kazahsztáni atomváros Sevcsenko (ma: Aktau) hivatalos propagandában megjelenő képi ábrázolásairól értekezett. A brémai Kelet-Európa Kutatóintézet igazgatónője, Susanne Schattenberg készülő Brezsnyev-életrajza kapcsán beszélt a szovjet vezető fénykép-ikonográfiájáról. Előadása során bemutatott számos olyan fényképet Brezsnyevről, amelyek csak a közelmúltban váltak ismertté a zárolt oroszországi anyagok kutathatóvá tétele után. Értelmezési lehetőségeket villantott fel, miként illeszthetők a hivatalos portrék sorába ezek az újonnan felbukkant fotográfiák és a pártfőtitkár kevesek által ismert, nyugati filmsztárokat idéző fényképe.

Jakub Szumski lengyel történész Edward Gierek (a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1970-1980 közötti főtitkára) hivatalos fényképeit elemezte; rámutatott arra, hogy a személyi kultusszal való leszámolás milyen változásokat hozott a vezető képi megjelenítésében. A Gierekről készült hivatalos fényképek a témák és a témák megközelítése szempontjából is sok hasonlóságot mutatnak a Kádár Jánosról készült riportfényképekkel.

A Németországban élő, szlovén származású Tanja Zimmermann a nyugati képes sajtóban és a jugoszláv kiadványokban megjelent Tito fényképeket elemezte. A kutató külön figyelmet szentelt annak, hogy a jugoszláv vezetőt sokszor örökítették meg kutyájával együtt. Témájának érdekes magyar kapcsolódási pontja, hogy Tito a Sztálinnal való szakítása után Magyarországon (és Lengyelországban is) megkapta az „Az imperializmus láncos kutyája” elnevezést.

 Május elsejei felvonulás. "Tito, az imperializmus láncos kutyája"Budapest, 1952

Bass Tibor felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár (SZN 2227-4)

További előadások szóltak Angola és Mozambik szocialista korszakában készült, vezetőket megörökítő felvételeiről (Nadine Siegert), a Német Demokratikus Köztársaság globalizmust sugalló propaganda fényképeiről (Yvonne Robel), és nyugatnémet fotóriporterek által az NDK-ban készült fotográfiákról (Annette Vowinckel). Két előadás csehszlovák témát tárgyalt: Eva Pluharova-Grigiene a csehszlovák fotográfiai közélet nemzetközi kapcsolatairól beszélt, Martina Winkler pedig az 1968-as prágai események fényképeit elemezte. További szovjet témájú előadások is elhangzottak a konferencián: Daria Zaitseva a dokumentarista fotográfia és a hatalom viszonyát vizsgálta, Ulrike Huhn pedig a sztálini időszak riportfényképezési lehetőségeit elemezte.

Magyarországi témával négy előadó foglalkozott. Az én előadásom (Photographs left out from the Newspapers. The Photographs behind the Newspaper Illustrations /„Ami az újságokból kimaradt. Fényképek az újságillusztrációk mögött”) az 1945 és 1991 között működött napilapok – a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött –, fénykép-archívumainak kutatásán alapult. Az előadás egy folyamatban lévő kutatás részeredményeit közölte; a témám alapvetése és néhány eredménye elolvasható a Fotóművészet 2015/4. számában.

Szabad Nép, 1949. október 23. 12. oldal

Képes tudósítás a budapesti Kilián utcai iskola megnyitásáról

Ünnepség a Kilián utcai iskola megnyitása alkalmából. Budapest, 1949

Ismeretlen felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, SZN 667/4.

Az 1949-1953 közötti időszakban Magyarországon, Rákosi Mátyás hatalmának csúcspontján, a vezetők személyi kultuszának nyomait az élet minden területén megörökítették a Szabad Nép fotóriporterei. A lap fénykép-archívuma rengeteg ilyen, kötelező feladatként elkészített felvételt őriz. A Rákosi-, Sztálin-, Lenin-portrékat, buzdító feliratokat is ábrázoló jelenetek azonban ritkán kerültek be az újságba. A szerkesztői akarat, talán a fotórovat vezetőjének, Rév Miklósnak köszönhetően, számos esetben elegendőnek találta a szövegekben elhelyezett ideológiai útmutatást, így az illusztrációk ténylegesen az aktuális eseményekre koncentrálhattak. A Kilián utcai iskola megnyitását dokumentáló riportban (SZN 667) ma tizenegy felvétel található, ezek közül kettő került be a lapba.

Kiss Eszter potsdami kutató, most készülő PhD-disszertációjának részeként a Kádár-korszak Magyarországának fényképkiállítási gyakorlatát elemezte Féner Tamás fotográfus tárlatainak példáján.

Isotta Poggi (Amerikai Egyesült Államok, Getty Research Institute) és Cristina Cuevas-Wolf (Amerikai Egyesült Államok, Wende Museum of the Cold War) előadása az intézményeikben őrzött magyar vonatkozású anyagok feldolgozásán alapult. A két intézmény 2017-re kiállítást tervez „Standing Apart: Photography and the Visual Arts in Cold War Hungary” címmel, és a Brémában elhangzott előadásaikban a kiállítást megalapozó kutatások részeredményeit mutatták be. Isotta Poggi előadása a Köztársaság téri pártház 1956-os védőinek képeit felhasználó későbbi művészeti alkotásokat elemezte, Cristina Cuevas-Wolf pedig a Kádár-korszakban nyomtatásban megjelent, Magyarországot bemutató fényképalbumokat.

John Sadovy képe a Köztársaság téri pártház védőiről a Life magazinból via

A konferencia során lehetőség nyílt az eszmecserére: az előadók és a résztvevők megpróbáltak kapcsolódási pontokat találni, hasonlóságokat és különbségeket felfedezni egymás témáinak megfigyeléseivel kapcsolatban. A konferencia összegzéséhez, az előadások publikálásához azonban elméleti kérdéseket és bizonyos fogalmakat (cenzúra, manipuláció, mindennapi fotográfia) kell - az előadók együttgondolkodásával - tisztázni.

Bognár Katalin